A globális felmelegedés káros hatásai a Kárpát-medence termőtalaját is veszélyeztetik, ennek ellensúlyozására komplex talajművelési rendszert dolgozott ki a gödöllői Szent István Egyetem.

A rendszer megkönnyíti az alkalmazkodást a klímaváltozással járó egyre gyakoribb szélsőséges időjáráshoz, így a termőföldek szerves anyagtartalmának, nedvességének a megőrzését, illetve lehetővé teszi, hogy a modernebb gépekkel a talajszerkezetet kímélő módon műveljék meg a földeket.

A dékán elmondta, a talaj agronómiai szerkezetéhez igazodva ezen műveletsorba tartozik például a költségtakarékos, úgynevezett mulcshagyó művelés, amelyben a szármaradványt a talajon hagyják. Ide sorolta továbbá az évente váltakozó mélységű talajlazítást, illetve az erózió csökkentésére és a lankás területeken a termőföld humusztartalmát megőrző, az esővizet nagyobb arányban felfogó bakhátak alkalmazását is.

Hozzátette, a módszerek alkalmazásával a jobb minőségű termőföldeken, például a kukorica termesztésben a hektáronként 150 ezer forint átlagos termelési költségéből 30-40 ezer forint takarítható meg. Növényenként eltérő mértékben, néhány százalékkal a hozamok is növekedhetnek, ami évente több milliárd forint többletbevételt eredményez az agrárgazdaságnak - közölte.

Gyuricza Csaba elmondta, a rendszert a hazai, összesen 4,4 millió hektárnyi termőtalaj csaknem 25 százalékán már az elmúlt évben is sikerrel alkalmazták a növénytermesztők. Az intézethez befutó jelzések szerint az idei tavaszi munkáknál még több gazdálkodó tér át a gödöllői komplex rendszerre, a tavalyinál mintegy 300 ezer hektárral több, már megközelítőleg 1,3 millió hektárnyi területen vezetik be a talaj fizikai, biológiai és kémiai állapotát javító technológia-rendszert.

A dékán elmondta azt is, hogy az eddigi kedvező magyar tapasztalatokon felbuzdulva, a különféle nemzetközi együttműködések révén, a horvát, román és szlovák mezőgazdasági üzemek közül is mind többen alkalmazzák a komplex technológiát.

A Kárpát-medence termőtalajai a legjobb minőségűek Európában, mégis, a nyugat-európai társaiknál átlag 20-30 százalékkal szerényebb hozamokat érnek el a magyar gazdálkodók Gyuricza Csaba szerint főként az elavult géppark miatt. Igaz, az unió által az agráriumnak juttatott támogatások révén ez a lemaradás csökkent, tavaly például 17 százalékkal több gépet vásároltak a gazdák, mint egy évvel korábban és a gépvásárlás az idén is növekszik az előrejelzések szerint. Az új technológiák elterjesztése a megújuló gépparkkal együtt növeli az agrárágazat versenyképességét.