A liliomfélék a legkedveltebb dísznövényeink, s az erdők-mezők vadvirágai közt is számos jól ismert faj tartozik hozzájuk világszerte. Honnan erednek, és milyenek voltak régen? Egy újonnan felfedezett kövület segít megérteni a kialakulásukat.

A Berlini Természettudományi Múzeum munkatársa, Clément Coiffard vezette azt a nemzetközi kutatócsoportot, amely egy Brazíliában talált 115 millió éves liliom megkövült példányát vizsgálta meg modern eszközökkel. A virágot az ország északkeleti részén lévő Crato-mészkőben találták, a terület a kréta kor elején is az egyenlítőhöz közel volt, Gondwana északi területén. Számtalan növényi és állati kövületet rejtenek itt a vékony rétegekből álló kőzetek, amelyek egy egykori tómeder igen apró szemcsés üledékéből alakultak ki.

A kövület vizsgálatához nemcsak a már megszokott mikroszkópos elemzéseket alkalmazták a kutatók, hanem a berlini Helmholtz-Zentrum 3 dimenziós számítógépes tomográfja segítségével a virág felépítését is tanulmányozni tudták. Ennek köszönhetően a kövület látható felszíne alatti, rejtve maradt részletek is feltárultak.
A liliomot rendkívül jó állapotban őrizte meg a finomszemcsés üledékből kialakult mészkő, a gyökérzete, a levelei és a virágai is részletekben gazdagok, a növény egyes sejtjei is láthatóak. A teljes növény kb. 40 cm nagyra nőtt, s a teljességének köszönhetően az egyszikűekre jellemző számtalan tulajdonságot fel lehet rajta ismerni. A 3D tomográfia a virág olyan részleteit tárta fel, amelyet a kövületből más módszerrel nem lehetett volna kinyerni. A tomográf felvételén a virág egyes részeit eltérő színekkel jelölték.

A növényt a vizsgálatok után Cratolirion bognerianum-nak nevezték el a mészkőnek otthont adó helyszín, illetve egy, az egyszikűek rendszertanában úttörő német botanikus, Josef Bogner után.

Az egyszikűek fosszíliái leginkább levélmaradványokat, elsősorban a vízi növényekét jelentik, s ezek is legnagyobb részben az északi féltekéről (pl. Kína, USA, Oroszország) ismertek. A déli féltekéről, vagyis az egykori Gondwana területéről is nagyrészt mérsékelt övi területekről (Argentína, Ausztrália) vannak maradványok, holott az elméletek arra mutatnak, hogy az egyszikűek a Gondwana trópusi régióiban alakultak ki. A most vizsgált brazil liliom erre ékes példa. Emellett a Crato egykori virágos növényeinek világa rendkívül sokszínű volt, szárazságtűrő magnóliák, a bors vagy a babér rokonai, vízibanán, tündérrózsa és számos más növény fellelhető itt. Az ugyanezen korból származó mérsékelt övi leletegyüttesek ennél sokkal szegényesebb összetételűek. Coiffard szerint könnyen elképzelhető, hogy a virágos növények a trópusokon alakultak ki, s innen terjedtek el az egész világon.

A liliomról készült tanulmányt a Nature Plants folyóiratában közölték 2019. július 8-án.