Kékvércsék védelmében indított közös kutatási programot a
Szegedi Vadaspark és a Magyar Madártani Egyesület(MME).
Arra igyekeznek
megoldást találni, miként riaszthatók el a nyestek a madarak fészkétől.
Nem csak a fészkelőhelyek hiánya és a táplálkozó-területek leromlása
veszélyezteti a kékvércsék (Falco vespertinus) költési sikerét
Magyarországon, egyes vércsetelepeken a fészkek közelébe jutó ragadozók
is súlyos károkat okozhatnak.
A nyest szinte az egyetlen ragadozó, amely
képes megközelíteni egy kékvércsefészket és ott sikeresen legyűrni a
költő pár ellenállását – közölte az MME.
A természetes körülmények között fészkelő madarakat kevésbé fenyegeti ez
a veszély. A ragadozók csak a kékvércsék költését elősegítő mesterséges
fészkekbe tudnak könnyen bejutni. Az MME a 2012-ben indult LIFE+
programban vállalta, hogy megpróbál hatékony, de kíméletes ellenszert
találni erre a problémára. A vizsgálatokhoz szükséges nyesteket a
Szegedi Vadaspark területén helyezik el, és az állatkert munkatársai
szakmai segítséget is nyújtanak a munkához.
A kísérleti példányok elárvult nyestkölykök, amelyeket a lakosság hozott
be a vadaspark mentőközpontjába vagy egyéb állatvédelmi szervezethez. A
kölykök minden valószínűség szerint elpusztultak volna, hogyha nem
kerülnek be az állatkertbe. A program során a szakemberek riasztási
módszereket szeretnénk kidolgozni és tesztelni, a kísérletek semmiféle
maradandó kárt, fizikai sérülést nem okoznak a nyesteknek.
A kékvércse Magyarországon fokozottan védett, kis termetű – 30
centiméteres testhosszú – sólyomfaj. Tipikus sík vidéki madárfaj,
bokrokkal, facsoportokkal tarkított síkságokon, erőszéleken fordul elő.
Nyugati elterjedési határa Magyarország – az Alföld, főleg a Hortobágy
jellegzetes fészkelő madara –, keletre egészen a Bajkál-tó régiójáig
megtalálható. Afrika déli részén telel. Elsősorban rovarokkal, főleg
szöcskékkel, sáskákkal és szitakötőkkel táplálkozik, de kisebb
gerinceseket is elejt.
A kékvércsék szívesen költenek a vetési varjú telepeiben, sőt, a
megfigyelések szerint sikeresebben nevelik fel a fiókáikat egy ilyen
fészektelepen, mint magányosan. A vetési varjak száma is rohamosan fogy,
hiszen a ma már védett madarat nem is olyan régen még mezőgazdasági
kártevőként irtották, számuk 255 ezer költőpárról alig 35 ezerre
csökkent. Valószínűleg az élőhely-vesztés mellett ez is szerepet játszik
abban, hogy a kékvércsék száma folyamatosan csökken, 2005-ben 700-800
becsülték a Magyarországon költő párok számát.
Forrás: MTI | 2013. június 28. péntek 12:48 |
Kommentáld!