A szonda leszállási helyszínének kiválasztása nagy elővigyázatosságot igénylő feladat, ugyanis kevés olyan pont van az 550 méter átmérőjű kisbolygón, ahol elég biztonságos a felszín a leereszkedéshez. Az elmúlt hónapok során az eközben alaposan végigfotózott és felmért felszín négy lehetséges pontja közt kellett döntenie az irányító csapatnak, ezek a Sandpiper (sárszalonka), Osprey (halászsas), Kingfisher (jégmadár) és Nightingale (fülemüle) nevet kapták. Azért madárnevekkel jelölték ezeket, mert maga a kisbolygó névadója, Bennu az egyiptomi mitológiában gémként ábrázolt istenség volt.
A négy terület elhelyezkedése a kisbolygón, illetve a helyszínek részletesebb felvételeken is láthatóak.
FORRÁS: NASA
A helyszínekről a szonda közeli keringései során nagy felbontással is készültek fotók, s ezek alapján választották ki a legmegfelelőbbet, a Fülemülét, számolt be róla a NASA.
A Bennu északi féltekéjén egy 140 méter átmérőjű kráterben foglal helyet e pont, s eléggé északon van ahhoz, hogy itt az alacsonyabb hőmérséklet miatt eredetibb állapotában maradhatott fenn a kisbolygó anyaga is.
Az eredeti tervek szerint 50 méter átmérőjű sima területre lett volna szükség a szonda leszállásához, azonban a kisbolygó felszínén oly sok a szikla, s oly tagolt a felszín, hogy ilyen méretű sík területet nem találtak. A Fülemüle esetében a megfelelő sík régió mindössze 16 méter átmérőjű, ám mégis ez a helyszín tűnt optimálisnak az összes szükséges szempontot figyelembe véve. A leszállás során a szondának igen óvatosan kell majd manővereznie.
Másodlagos „pót” helyszínnek a Halászsast választották, arra az esetre, ha a Fülemüle helyszínen valamilyen oknál fogva nem sikerülne a mintagyűjtés. A szonda képes többször leszállni, de nem tud mintát venni akkor, ha a felszín felkavarodik. Erre akkor kerülhet sor, ha a leszállási manőver közben valami olyan akadályt lát a felszínen a szonda automatikus irányítórendszere, ami miatt újra fel kell emelkedni, ilyenkor az emelkedéshez használt hajtómű fúvókái alaposan átmozgatják a felszínt. Ha tehát a Fülemüle ilyen okból nem használható, akkor a Halászsas lesz a mintavételezés helye.
A biztonság kedvéért e két helyszín felett januártól tavaszig még néhányszor átrepül majd a szonda, aztán néhány próbaleszállási manőverre kerül majd sor (amelyek során természetesen nem érinti a felszínt, ezekkel csak magát a manővert ellenőrzik), és végül 2020 augusztusában kerül sor az éles mintavételezésre.
A szonda 2021-ben hagyja el a Bennu közelségét, és 2023 szeptemberében érkezik majd haza a begyűjtött mintaanyaggal.
Kommentáld!