A citrusféléket immáron világszerte sújtó bakteriális fertőzés igen korai felderítésében jut szerep a kutyáknak.

A gyümölcstermesztők rémálma a levélbolhák (Psylloidea) útján terjedő narancszöldülés (eredeti nevén huanglongbing, rövidítve HLB) nevű betegség. A baktériumokkal (Candidatus Liberibacter asiaticus) egy levélbolha fertőzi meg az újabb és újabb növényeket, amelyek gyümölcse ehetetlenné válik, levele pedig elsárgul, majd maga a fa is elpusztul. A betegséget régóta ismerjük, azonban csak 2005-ben érte el az USA floridai nagy ültetvényeit ahonnan az egész országra tovább terjedt. A betegség miatt Florida a citrusültetvényei több mint 60 százalékát veszítette el, ezzel hatalmas veszteség érte a gazdákat.

A betegség elleni fellépés legfontosabb tennivalója, hogy a fertőzött fákat még időben, korai stádiumban felfedezze és megsemmisítse a gazda, s ennek egy egészen kézenfekvő módját fejlesztette ki az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kutatóintézete: kiképzett kutyák derítik fel szag alapján a beteg fákat.  Ahhoz, hogy a fertőzés terjedését megállíthassák, a beteg fákat minél hamarabb fel kell fedezni, s kivágni – jelenleg ez az egyetlen módszer, amellyel sikert lehetne elérni.

Kísérletképpen 10, európai tenyésztőktől származó kutyát képeztek ki, s a baktérium keltette szaganyagokra trenírozták őket, hasonló módszerekkel, mint például a robbanóanyagokat kereső kutyákat. A kísérletek során mesterségesen megfertőztek néhány elkülönített fát, majd a kutyáknak végig kellett szimatolniuk mind a fertőzött, mind pedig a kontrollként jelen lévő egészséges fákat. Amennyiben a kutya beteg fát talált, leült mellette, ezzel jelezve a baktérium jelenlétét. A kiképzett kutyák több mint 99 százalék pontossággal találták meg a beteg fákat akkor is, ha nem egészen 2 hete fertőzték meg azokat. A kutyák képesek voltak elkülöníteni a narancszöldülés fertőzését más, de rokon baktériumok keltette szagoktól, illetve további, a citrusféléken megjelenő egyéb (pl. gomba, vírus) kórokozótól. (A kiképzett kutyák közt van egy Maci és egy Szabolcs nevű malinois, mindkettő gyanúsan magyaros hangzású, de a kutatásról készült tanulmány nem részletezi a kutyák származását azon túl, hogy európai tenyésztőktől vásárolt állatokról van szó.)

Jelenleg az egyetlen hivatalosan elfogadott módszer a betegség felderítésére egy DNS-alapú vizsgálat, amellyel viszont csupán a betegség sokkal későbbi szakaszában, a fertőzéstől eltelt több mint egy év elteltével lehet számottevő arányban kimutatni a baktériumot, akkor pedig már jó eséllyel tovább is fertőzött az adott növény. A kutyák a tanítás és a kísérletek eredményei alapján nem a növényben a betegség hatására termelődő illó anyagokat szagolták ki, hanem magát a baktériumot, és ennek köszönhető, hogy igen korai stádiumban felismerték a fertőzést. Terepen a kutyák egy-egy fát 2 másodperc szimatolással vizsgálnak meg, s ez alapján képesek eldönteni, hogy jelen van-e rajta a baktérium, így egy nagyobb gyümölcsöst is viszonylag gyorsan végig lehet vizsgálni a kiképzett kutyák segítségével. A sikeres módszer kifejlesztésével számos további kutyát is ki lehet képezni a betegség korai felderítésére, s ezzel talán megállítható a fertőzés terjedése. A siker kapcsán más fertőző betegségek felderítésében is nagy jövőt látnak a kutatók a négylábú segítőtársaink munkájában.