A tudósok mintegy harmincmilliárd időszaki kabóca felbukkanására számítanak.

Megindult a tizenhét évi életciklusú, időszaki kabócák félelmetes inváziója az Egyesült Államok keleti partvidékén: a kék-vörös színű, éktelen lármára képes rovarok milliárdszámra bújnak ki a föld alól Connecticuttól Virginiáig.

Először az előrajok jelentek meg, most már a derékhad következik. A tudósok mintegy harmincmilliárd időszaki vagy más néven fáraókabóca (Magicicada septendecim) felbukkanására számítanak. A különleges rovarok életük nagy részét a föld alatt töltik - jobbára fák gyökereiből lakmároznak -, mígnem aztán tizenhárom vagy tizenhét év elteltével egyszer csak tömegestül megjelennek a felszínen: hatalmas felhőkbe tömörülve valósággal elsötétítik az eget, miközben párt keresnek maguknak. Nagyjából egy időben másznak ki a föld alól, méghozzá bizonyos térségekben. Egyes becslések szerint lehetnek olyan körzetek, ahol számuk meghaladhatja az egymilliárdot is négyzetmérföldenként.

Illusztráció - kabócák (MTI-fotó: Féner Tamás ) 

Az öt centiméteresre is megnövő, égővörös szemű rovarok legfeljebb öt-hat hétig élnek a felszínen, és miután a nőstények elhelyezik petéiket a faágakon, mind elpusztul, tetemeikkel vastagon beborítva a talajt. A lárvák - szüleikhez hasonlóan - a következő tizenhét évet a föld alatt töltik majd, hogy aztán 2030-ban újrakezdődjön a ciklus.

A hártyás szárnyú, vaskos testű rovarok iszonytató zajt csapnak, ha egyszer rázendítenek. "Döngicsélésük" nemegyszer elviselhetetlen a helybeliek fülének, de még a vadászó madarakat is elriasztja. Pedig a hímek csak azért ciripelnek, mert "fülig szerelmesek", és énekükkel kívánják felhívni magukra a nőstények figyelmét.

Azok akár 1,6 kilométerről is meghallják a párosodásra ösztökélő szerenádot.

Hangadó készülékük - az első haslemezen kifejlődött finom, fehér színű, dobszerű hártyácskák sora - a test oldalán helyezkedik el. Egy szerelemittas hímekből álló kabócazenekar akár 100 decibeles hangerőt is tud produkálni, vagyis nagyobb lármát csap, mint ha valaki a legmagasabb teljesítményfokozatban működtetné fűnyíróját.

A rovarzsivaj estefelé, naplemente után általában elcsitul, ami egyúttal jelzi azt is, hogy a zsákmányt leső madarak szintén nyugovóra tértek.