A hegyi gorilláknak otthont
nyújtó három ország új intézkedésekben állapodott meg, hogy megvédje a
kritikusan veszélyeztetett állatokat, és maximalizálja az
emberszabásúakkal járó gazdasági előnyöket a helyi közösségeknek.
Ruanda, Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság nemzeti
parkjainak szakemberei megújították közös megegyezésüket, hogy megvédik a
határaikon átnyúló gorillaélőhelyeket, emellett felismerték mennyire
fontos a gorillalesek szerepe a turizmusban.
Hegyi gorilla Ruandában. (Fotó: AFP)
A hegyi gorilla az
egyetlen olyan emberszabású főemlős a világon, melynek egyedszáma nő,
bár mindösszesen 880 egyedet számoltak meg a legutóbbi felmérésen. Az
érintett országok területén élő gorillacsaládok hozzászoktak az emberek
jelenlétéhez, és megfelelő óvatossággal, ellenőrzött túrákon
látogathatók.
„A turizmusból származó bevétel egy részét
megosztják az állatok élőhelye környékén élő közösségekkel, ami
elősegíti, hogy az ott élők védjék a gorillákat és természetes
környezetüket – mondja David Greer, a Természetvédelmi Világalap (WWF)
szakembere. - A látogatók emellett az utak során máshol is költenek
pénzt, ami pedig országos szinten segíti a gazdaságot.”
Ruandában
és Ugandában a turisztikai ipar nagyrészt a hegyi gorillákra épül, a
teljes GDP 8-9 százalékát adja a Világbank adatai szerint. A kongói
Virunga Nemzeti Parkban nemrégiben indultak újra a gorillales-túrák,
ugyanis a politikai instabilitás hatalmas pusztítást végzett a régióban.
A WWF által szponzorált független gazdasági jelentés a parkkal
kapcsolatban megállapította, hogy a Virungában a turizmus becsült értéke
évente akár 235 millió dollár is lehet.
A nemzeti parknak
azonban 85 százalékát olajkoncessziókként szétosztották. A hegyi
gorillák élőhelyét megkímélték, ám amennyiben olajkitermelés kezdődik el
itt, a park kritikus fontosságú ökoszisztémái és ritka fajai veszélybe
kerülnek a kutatások szerint.
Kommentáld!