Minden a háziasítással kezdődött!
Számos korábbi vizsgálat – többek között az ELTE
Etológia Tanszék kutatásai – is megmutatták, hogy a kutyák meglepően
fejlett, már-már „emberszerű” szociális és kommunikatív képességekről
tesznek tanúbizonyságot.
Fotó: dreamstime
Több kísérlet is azt bizonyította, hogy egyes feladatokban, például
az emberi mutatás követésében, a kutyák nem csak vadon élő rokonaikat – a
farkasokat – múlják felül, de az ember közeli rokonainál – a
csimpánzoknál – is jobban teljesítenek. Mindezek ellenére többen a mai
napig vitatják azt az elképzelést, hogy ezen fejlett szociális
képességek megjelenése a háziasításnak köszönhető.
Annak érdekében, hogy a háziasítás szerepét közelebbről is
tanulmányozhassuk a kutya mellett egy másik házikedvenc – a görény –,
emberrel szemben tanúsított viselkedését is megvizsgáltuk, és ezt
hasonlítottuk vadgörény hibridekhez.
Eredményeink megmutatták, hogy
mind a házi görények, mind a kutyák jobban tolerálták a szemkontaktust a
gazdájukkal szemben, mint egy idegennel. A vad hibridek nem tettek
különbséget a két ember között. A házi görények és a kutyák akkor is
hajlamosabbak voltak a gazdájukat választani, amikor arról kellett
dönteniük, hogy két ember közül kitől vesznek el egy jutalomfalatot; a
vad hibrideknél ez a különbségtétel nem volt megfigyelhető. A házi
görények a kutyákhoz hasonlóan arra is képesek voltak, hogy az ember
különböző mutató jelzései alapján kiválasszanak egy jutalomfalatot rejtő
cserepet, míg a vad hibridek az emberi jelzésektől függetlenül,
véletlenszerűen választottak.
Összességében tehát azt tapasztaltuk, hogy a házi görények inkább a
kutyához, nem a vad görényekhez hasonlóan viselkedtek. Mindezen
eredmények arra utalnak, hogy a háziasítás során kedvenceink
alkalmazkodtak az emberi környezethez, és számos olyan szociális
képességre tettek szert, amely megkönnyíti az emberrel történő hatékony
együttműködést.
Forrás: Hernádi Anna, Kis Anna, Turcsán Borbála és Topál József/ ELTE Etológia Tanszék
Kommentáld!