Aspergillus gomba elektonmikroszkópikus fotója.

Fotó: It's a microbial world

Pentelényi Klára PhD hallgató, Magyarósi Szilvia biobank koordinátor, Balicza Péter PhD hallgató, Varga Noémi PhD hallgató és Kékesi Anna molekuláris biológus, a már Magyarországon is megjelent, Aspergillus gombafaj toxinjának, a súlyos májbetegséget okozó aflatoxinnak a szervezetre gyakorolt hatását kutatják, valamint vizsgálják, hogy kimutatható-e az anyatejben.

A hőmérséklet és a páratartalom emelkedésével a gombafajok könnyebben szaporodnak, a mediterrán vidékeken általános fajok (köztük az Aspergillus) a globális felmelegedés következtében északabbra húzódnak, így jelenleg Magyarország déli részén már megtalálhatóak.

Pentelényi Klára elmondta, hogy az aflatoxin a gabonafélékben, kukoricában, mogyoróban kimutatható, túléli a hőkezelést is, így bizonyos lisztből készült ételekkel és a szennyezett takarmányt fogyasztott állatok tejével juthat az emberi szervezetbe. A toxin májkárosító hatása már ismert, de kiderült, hogy DNS károsító (genotoxikus) hatása is lehet.

A kutatócsoport arra kíváncsi, hogy emberi szervezetben vizeletből vagy anyatejből ki tudják-e ezt mutatni, milyen hatásai vannak, bizonyítható-e a kapcsolata bizonyos neurológiai betegségek kialakulásával. Anyatej biobankot azért hoznak létre, hogy az önként jelentkező szoptató anyák anyatej mintáit vizsgálják. A résztvevők részletes kérdőívet is kitöltenek, melyben rákérdeznek az anyákat érő környezeti tényezőkre, életkörülményeikre, a táplálkozási szokásaikra.

Pentelényi Klára munka közben.

Fotó: Kovács Attila

Mivel a projekt 2013. júliusában indult, az első félév az etikai engedélyek beszerzésével, a biobank logisztikájának összeállításával telt. November óta gyűlnek a minták a biobankban. Ahogy Magyarósi Szilvia elmondta – céljuk 200-300 minta összegyűjtése, mert így kaphatnak megalapozott kutatási eredményt.

Három neurológiai eredetű betegség (Alzheimer, Parkinson és autizmus spektrum betegség) és a környezeti hatások lehetséges kapcsolatait is kutatják.

Az autizmus biobankot a Vadaskert Alapítvány, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia  segítségével építik. Az autista gyerekek kiválasztásában és vizsgálatában Prekop Csilla, a Vadaskerti Alapítvány gyógypedagógusa is részt vesz. A gyerekek klasszikus neuropsczichiátriai státusza mellett a részletes neurológiai állapotát is rögzítik, valamint vér és vizelet mintájuk kerül a biobankba, adatokat gyűjtenek életkörülményeikről (táplálkozási szokásra, terhesség, születés körülményeire), mivel az autizmus kialakulásában környezeti hatások is közrejátszhatnak.

Az Alzheimer-  és Parkinson-kóros betegek genetikai  mintái a korábbi évekből az intézetben már részben rendelkezésre állnak, a jelen projekt kapcsán új betegek kerülnek bevonásra, a  mintákat a legmodernebb, úgynevezett új generációs DNS  szekvenálási eljárással elemzik majd. A genetikai elemzés során egyes gének eltéréseit vizsgálják, ritka variánsokat keresnek.

Balicza Péter elmagyarázta, hogy mindhárom neurológiai betegség kisebb hányadban egy gén károsodása miatt alakul ki, jellemzően azonban több gén hibás működése és a környezeti hatások egybefonódása okozza a betegséget.

A bioinformatikai elemzés által rejtett összefüggéseket is fel lehet fedezni, rizikót növelő tényezőket lehet feltárni. A vizsgálat során nyert eredményeket, tapasztalatokat a későbbiekben a diagnosztikában is hasznosítani tudják.

Forrás: ng.hu