Várkert Bazárban megrendezett II. Drón Konferencia és Expón többek között a dróntechnológia kereskedelmi alkalmazásának lehetőségeiről, a hamarosan életbe lépő Európai Uniós szabályozásról, illetve az autonóm légi járművekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztésről esett szó.

A 2019. november 8-án megrendezett konferencián különösen nagy hangsúlyt kapott, sőt egy kerekasztal-megbeszélés témája is volt a jogi szabályozás jelenlegi tarthatatlan állapota. A fejlesztők és a befektető cégek addig nem tudnak érdemben foglalkozni ezzel a kiemelkedő lehetőségek előtt álló szakterülettel, amíg nincs egy korszerű, biztonságot adó jogi környezet. Most azonban úgy tűnik, elérkezett az idő az együttműködésre, hisz a felek nyitottak az innováció támogatására.

Bár lépten-nyomon találkozhatunk kis méretű multirotoros kopterekkel, a pilóta nélküli légi járművek (UAV) robbanásszerű elterjedése még csak most kezdődik, hívták fel a figyelmet a szakemberek. A HungaroControl rendezvénye jó alkalom volt a befektetők, a konstruktőrök, a forgalmazók és a jogászok számára a tapasztalataik megosztására. Kiderült például, hogy a drónos incidensek száma elenyésző Magyarországon más járművekéhez képest.

Több, egymástól független szakértő előadásában is elhangzott, hogy a hazai innováció hátrányba került például a rugalmas szabályozással rendelkező országokéhoz képest. Az első számú oknak mindnyájan a hosszú engedélyeztetési időt, illetve bonyolult, sok jogszabály olvasatán alapuló, nehezen értelmezhető szabályozást emelték ki. A felszállásokat egy hónapra előre kell engedélyeztetni, ami ellehetetleníti a jogkövető cégeket, előnybe hozza a tilosban repülőket.

A kerekasztal-beszélgetések megerősítették, hogy a befektetői szándék elmaradásának egyértelműen a jogi környezet az oka. Mivel a mezőgazdaságban, a térképészetben, a felmérésekben, geodéziában, mentési munkálatokban és építkezéseken előbb utóbb épp úgy uralkodóvá fognak válni ezek az eszközök, mint a légi közlekedésben, nem mindegy, hogy a nagyszámú konstruktőrrel és szakmai műhellyel rendelkező Magyarország él-e ezzel a gazdasági lehetőséggel, vagy a drónos társadalom mesterséges visszaszorításával lemarad a nemzetközi trendektől. Az európai jogszabály 2020-ban lép életbe, de számos szabályozási lehetőséget szabadon hagy a tagállamok számára. A jelenlegi hazai helyzet ismeretében a szegmens résztvevői tartanak a lokális szabályok mai, piacszűkítő szituáció megőrzésének veszélyétől. A munkavégző cégek és a fejlesztők már nem olyan bizakodók, mint a drónpilóták, szerintük az előnytelen helyzet bebetonozásához  még külföldi érdekek is fűződhetnek, hiszen minden tagállam első szeretne lenni az innovációban.

A konferencián elhangzott legfontosabb megállapítások a következők voltak:

– A bűnöző nem kér engedélyt; jelenleg a felszállások 99 százaléka bejelentés nélkül történik. Amennyiben az engedélykéréseket maximum két napon belül elbírálnák, akkor a hatóság látókörében zajlanának a repülések, a biztosítótársaságok részére rendelkezésre állna valós baleseti statisztika, illetve a néhány nem bejelentett repülés is kiderülne.

– A légi fotók és térképek beszolgáltatása és titkosítása a nagy felbontású műholdas rendszerek mellett felesleges lehet, ráadásul nehézséget okoz a hazai munkavégző vállalkozásoknak.

– Az autonóm, előre programozott repüléseket sem szabad ellehetetleníteni, a munkavégzésre használt drónok 90 százaléka előre programozott útvonalat jár be, az összes innovációs újítás is erre alapoz, például a precíziós permetezést vagy a felmérést végző drónok esetében.

– A résztvevők azt is fontosnak tartották, hogy független állami szervezet bírálja el az engedélyeket, kérelmezésük ne kerüljön többe a mostani 3000 Ft elbírálási költségnél, illetve a jelenleg szükséges drága biztonsági tanulmányokat a légügyi szervezetek tegyék közkinccsé.

– Fontosnak ítélik azt is, hogy legyen lehetőség több drón egyidejű reptetésére egy légtérben, itt például a kötelékben permetező multikoptereket említették.

– A visszaélések elkerülése miatt (amire voltak példák az elmúlt időszakban) az igényelhető területet 10 négyzetkilométerben maximalizálnák.

– Javasolták továbbá, hogy minden piaci résztvevőre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak.

A befektetői szekción a szakmai szervezetek összefoglaló ajánlásának részletei megtekinthetők az acrsa.org.hu oldalon, a részletes, még 2015-ben készült javaslatot pedig ITT olvashatják.

A konferencia üzenete volt, hogy fontos meglátni a szakterületben rejlő hatalmas piaci és technológiai lehetőségeket, kiemelten támogatni a KKV szektor gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő részvételét is.