Tudomány

Nagy-Britannia fejleszti Európa új napszondáját

Nagy-Britannia vezeti a Solar Orbiter űrszonda fejlesztését, mely bármely eddigi elődjénél jobban megközelíti majd a Napot.

A Solar Orbiter (SolO) képeket és méréseket készít a Merkúr pályáján belüli régióból, hogy újabb adatokat gyűjtsön arról, mi vezérli a csillag dinamikus viselkedését. Az Európai Űrügynökség (ESA) a brit Astriummal szerződött a szonda gyártására és a 2017-es indulásra. A költségek 300 millió eurót kóstálnak. Így ez az egyik legnagyobb szerződés, melyet a párizsi székhelyű ügynökség az országgal kötött.

A történelmet is figyelembe véve, a szerződők úgy időzítettek, hogy a megegyezés egybeessen Nagy-Britannia űrtevékenységeinek 50. évfordulójával. Az ország 1962. április 26-án jutott ki az űrbe az Ariel-1 műhold fellövésével. Az ESA igazgatója, Alvaro Gimenez, és az Astrium vezetője, Miranda Mills a londoni tudományos múzeumban írta

alá a megegyezést ott, ahol az Ariel-1 modellje is ki van állítva.

A Solar Orbiter az európai napszondák hosszú sorát követi, úgymint a Helios-1-et, és -2-t, az Ulyssest és a SOHO-t, melyek mind a NASA-val együttműködve indultak el, illetve az ESA PROBA-2 szondáját.

(Fotó: ESA/AOES)

Kilövés után a Solar Orbiter a belső Naprendszerbe „merül”, 42 millió kilométerre közelíti meg csillagunkat. Eme közelség megköveteli, hogy vastag pajzzsal rendelkezzen. Dr. Ralph Cordey, az Astrium tudományos vezetője szerint a hő lesz a nagy probléma. „Ha a szonda nincs védve, elülső része 500 fokos hőséggel néz szembe, ami katasztrofális lenne. Vaskos hőpajzsot használunk, hogy megközelítőleg szobahőmérsékletre hűtsük a szonda belső részét és rendszereit, így minden elektronika megfelelően működhet.”

A SolO távérzékelői – képalkotó berendezései és teleszkópjai – zárral ellátott nyílásokon tekintenek majd ki, így ezeket el lehet takarni, amikor éppen nem vizsgálódnak. A missziót úgy tervezték, hogy bővítse tudásunkat arról, a Nap hogyan befolyásolja környezetét, hogyan állítja elő és gyorsítja fel a töltött részecskék ama folyamát, amelyben a bolygók fürdenek. Ez a napszél nagyon féktelen lehet, és a Nap felszínén zajló nagyobb kitörések komoly zavarokat idézhetnek elő benne. Amikor ez a részecskefolyam eléri a Föld és más bolygók atmoszféráját, lenyűgöző sarki fényeket generál.

Dr Lucie Green, napfizikus szerint a szonda elárulja majd, a Nap hogyan hozza létre a helioszférát, melyet atmoszférájának tekinthetünk. A helioszféra forró és mintegy 17 milliárd kilométerre nyúlik az űrbe. "Nem igazán tudjuk, hogyan alakult ki és hogyan változik, azonban a Solar Orbiter mélyen betekint majd az atmoszférába, hogy megfigyelje, a felszín mely részéről származik a kibocsátás, így megismerhetjük, hogyan jön létre a hatalmas buborék."

A napszél mintavételezéséhez a szondának öt készülék áll majd rendelkezésére. Orbitális pályája magasan a bolygók síkja fölé viszi, így láthat majd néhányat azon folyamatok közül is, melyek a Nap pólusainál zajlanak. Sebessége révén pedig követni tudja azokat az eseményeket, amelyek általában „kiforognak” a földi megfigyelőállomások látómezejéből. 

(Fotó: NASA/SOHO)

A misszió szívét az a vágy képezi, hogy jobban megismerjük a napfizikusok által „űridőjárásnak” nevezett folyamat okait. A Napon zajló nagyobb viharok több milliárd tonna töltött részecskét juttatnak az űrbe, melyek megzavarhatják a Föld elektromágneses mezeit, ami végül kommunikációs problémákat, extrém esetekben az elektromos hálózat és a műholdas elektronika meghibásodását idézhetik elő. A kutatók szeretnék még korábban és nagyobb bizonyossággal előre jelezni ezeket az eseményeket.

A Solar Orbier az ESA és a NASA közös projektje. Az utóbbi űrügynökség egy szenzort és a rakétát szolgáltatja. A projekt az európai űrkutatók között zajló verseny során vetődött fel, amikor is a megfelelő közepes osztályú missziót keresték, amely az évtized végénél adódó kilövési ablakot kihasználhatja. Az ESA hamarosan aláírja a másik missziót – Euclid – is, mely a sötét energiát és a sötét anyagot vizsgálja. A kutatók szerint úgy tűnik, hogy eme két anyag uralja és formálja azt az univerzumot, amelyet a teleszkópokon át látunk.

A nagyobb missziók – melyek több milliárd eurót kóstálnak - új osztályának első tagját jövő héten választják ki. A várakozások szerint a győztes a Jupiter jeges holdjait vizsgáló küldetés lesz.