Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelenleg tárgyalt jelentésvázlata többek közt azt taglalja, miként lehet alkalmazkodni a magasabb hőmérséklethez, a több hőhullámhoz, az árvizekhez és a magasabb tengerszinthez.

Több mint száz ország kormányainak képviselői és tudósok gyűltek össze kedden Japánban, hogy megszerkesszék és jóváhagyják az ENSZ hamarosan nyilvánosságra kerülő új jelentését, amelynek tervezete többek között a klímaváltozás élelmezésbiztonságra, a világ gazdaságának növekedésére és a természetre gyakorolt hatásait taglalja.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 29 oldalas tervezetét öt napon át boncolgatják a szakemberek Jokohamában. Japán első ízben ad otthont a nemzetközi tanácskozásnak. A jóváhagyott dokumentumot a jövő hétfőn hozzák nyilvánosságra, az 1988-ban létrehozott IPCC ötödik értékelő jelentésének második részeként.

A szeptemberben kiadott első rész azt valószínűsítette, hogy az 1950 óta folyó felmelegedést 95 százalékban inkább az emberi tevékenység okozta, nem a természetes ingadozás. A jelentés harmadik és egyben utolsó fejezetét áprilisban veszi górcső alá a testület, Berlinben. Egy összefoglaló jelentés a tervek szerint októberben jelenik meg.

A jelenleg tárgyalt vázlat többek közt azt taglalja, hogy miként lehet alkalmazkodni a magasabb hőmérséklethez, a több hőhullámhoz, az árvizekhez és a magasabb tengerszinthez. Az alkalmazkodást segítő intézkedések hiányában 2100-ra több százmillió embert fog érinteni a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés és földterület-veszteség miatti kitelepítés.

A tervezet foglalkozik az élelem- és vízhiány, valamint az állat- és növényfajok kihalása kockázatával. A terméshozamok egy évtized alatt akár két százalékkal is csökkenhetnek ahhoz képest, ha nem melegedne a klíma. A szegénység, a migráció és az éhség mind közrejátszhatnak a zűrzavarok és háborúk kirobbanásában, mert egyre inkább kiélezik a fogyatkozó erőforrásokért vívott harcot - derül ki a vázlatból.

A természet egyes rendszereiben "hirtelen és drasztikus változások" játszódhatnak le, amelyek visszafordíthatatlan következményekkel járnak: Grönland jege elolvadhat, az Amazonas esőerdeje kiszáradhat. A klímaváltozás visszavetheti a növekedést. Ha az iparosodás előttihez képest 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a bolygó éves hőmérséklete, az a bevételek 0,2-2 százalékos csökkenését vonhatja maga után a tervezet szerint. A klíma már körülbelül 0,8 Celsius-fokkal emelkedett. Az éghajlatváltozás sok hatása már érezhető, és a kockázatok lényegesen nagyobbak lesznek, ha gyorsul a melegedés.

Christopher B. Field, az IPCC társelnöke egyúttal hangsúlyozta, a tervezet nem csupán a globális felmelegedés által támasztott kihívásokat taglalja, hanem az emberiség előtt álló lehetőségeket is számba veszi. A szakember szerint ez nem csupán a klímaváltozás kezelésében, hanem végső soron a közegészségügy javításában és egy jobb világ kiépítésében is hasznát vehetjük.

A nemzetközi közösség jelenleg a 2015-ös párizsi ENSZ-csúcstalálkozóra készíti elő azokat az irányelveket, amelyek alapján dönteni fognak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról. A cél az 1997-es kiotói jegyzőkönyv utódjának kidolgozása.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az IPCC-találkozót megelőzően, hétfőn tette közzé éves jelentését, amely szerint 2013 volt a hatodik legmelegebb év a rendszeres időjárásmérések 1850. évi megkezdése óta, és a globális felmelegedés tovább folytatódik. A dokumentum szerint az emberi tevékenység számlájára írható sok tavalyi szélsőséges időjárási jelenség Ázsiában, a csendes-óceáni térségben és Európában.

A jelentés rámutat arra, hogy a 14 legmelegebb év közül 13 a 21. századra esik, és hogy a tenger szintjének emelkedése növekvő veszély a viharok okozta hullámzás és a parti árvizek miatt. Mint ahogy kifejti, az éves hőmérsékleti átlagértékek tavaly különösen a déli féltekén voltak magasak.