Tudomány

Vitatott, hogy a növény- és állatvilágot a lehető legmagasabb szinten megőrizni hivatott területeken vajon mi a határa a gazdasági tevékenységnek, ki szabja ezeket a határokat és betartja-e mindenki?

Fakitermelés, vadászat, halászat, legeltetés, földművelés. A hazai nemzeti parkok területén folytatott gazdálkodás évek óta kényes téma. Vitatott, hogy a növény- és állatvilágot a lehető legmagasabb szinten megőrizni hivatott területeken vajon mi a határa a gazdasági tevékenységnek, ki szabja ezeket a határokat és betartja-e mindenki?

Az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója a Kossuth Rádiónak elmondta: véleményezhették azokat a terveket, amelyek módosíthatják a hatályban lévő erdőtörvényt. Veres Balázs kifejtette: a különböző gazdálkodási módokat az ágazati törvényen és végrehajtási rendeleteken keresztül nagyon részletesen szabályozzák. Alapfeladatuk, hogy a természeti értékeket úgy tudják bemutatni, hogy azok ne sérüljenek – közölte.

A Napközben című műsorban megszólalt az Északerdő Zrt. erdészeti vezérigazgató-helyettese is, aki úgy fogalmazott: a mintegy 100 ezer hektáros terület csaknem egyharmada nemzeti park.

Elmondása szerint nem tudnak arról, hogy az erdőtörvény tervezett módosítása bármilyen könnyítést jelentene a gazdálkodás területén. Az erdészeti eljárások során esetleg csökkenhetnek az adminisztrációs terhek, de arról nincs információjuk, hogy enyhülnének a természetvédelmi törvény korlátozó rendelkezései – jelentette ki – Papp Gyula.

(MTI Fotó: Komka Péter )

Az Aggteleki Nemzeti Park a természeti értékek megőrzése mellet a helyi általános iskolával is együttműködik, ami mindkét fél számára jövedelmező – nyilatkozta a Kossuth Rádiónak az iskola kapcsolattartó pedagógusa. Újhelyiné Kenéz Zsuzsanna közölte: a tanulókat különböző programok várják a nemzeti park területén egész évben.

Példaként említette a madaras túrákat, az éjszakai csillag lest, illetve az állatok világnapja alkalmából tartott rendezvényeket. A gyerekek élőben is láthatják azokat a dolgokat, amelyekről tanulnak, így a különböző versenyekre is sokkal könnyebb felkészíteni őket – hangsúlyozta.

Szigorú szabályok

A nemzeti parkok olyan területek, amelyek különböző okok miatt megőrizték eredeti, természetközeli állapotukat – mondta a Kossuth Rádiónak Tardy János egyetemi tanár. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábbi helyettes államtitkára hozzátette: ez a legmagasabb rangú és legösszetettebb védettségi kategória. A nemzeti parkokról szóló magyar jogszabály 1996-ban készült el, és az akkori természetvédelmi szervezetek úgy értékelték, hogy az egyik legszigorúbb szabályozás született meg a világon.

A természetvédelmi korlátozásokat ugyanakkor védettségi szinttől függően kell betartani, hiszen a nemzeti parkok területén nemcsak természetvédelmi kezelő létezik, hanem más gazdálkodók is – magyarázta a Bükki Nemzeti Park igazgatója. Grédics Szilárd kiemelte: a fokozottan védett területeken természetesen nincs fakitermelés. A természetvédelemnek azonban az a feladata, hogy a fajokat, a biológiai sokféleséget őrizze meg. Nem az egyedeket kell óvni, hanem azt a feltételrendszert, amely biztosítja az egyes fajok és esetenként kultúrtörténeti értékek megőrzését – hangsúlyozta.

Fontos az együttműködés

A szigorú intézkedések ellenére a közelmúltban nyírfák százait vágta ki a közútkezelő Szigliget környékén és a 71-es út mentén is hasonló akció készül. Hegymagas is érintett az ügyben, a község polgármestere a Kossuth Rádiónak úgy fogalmazott: térségükben 50 út menti fát vágtak ki, erről azonban nem értesítették őket, és előzetes szakmai felmérések sem készültek.

A település később faápoló igazságügyi szakértőket is bevont, akik megállapították: a kivágott fáknak csupán 10 százaléka volt ténylegesen beteg – jelentette ki Sallee-Kereszturi Barbara, megjegyezve: a közútkezelő kétévente köteles felülvizsgálni az út menti fák egészségügyi állapotát.

(MTI Fotó: H. Szabó Sándor )

Petróczi Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakmai igazgatóhelyettese úgy véli: a parkok területén többnyire problémákkal terhes a gazdálkodás, a folyamatos egyeztetések azonban megteremtik azokat a feltételeket, amelyek nyomán érdekek és természeti értékek sem sérülnek.

Az egyeztetések fontosságát emelte ki a Napközben című műsorban a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatója is. Závoczky Szabolcs szerint a rendszer azonban sokszor gépiesen működik. A természetben nem léteznek egyforma sémák, ezért a problémákat sem lehet ilyen módszerekkel megoldani, a vitás kérdéseket alaposan körül kell járni – jelentette ki. 

„A nemzeti parkok a világon mindenhol arra hivatottak, hogy jól sáfárkodjanak a nemzet egyik legmarkánsabb vagyonával, oltalmazzák azt, és úgy hasznosítsák, hogy azt elviselje az adott terület” – zárta a beszélgetést Tardy János a Kossuth Rádióban.