Tudomány

Kutatók szerint valamikor változatos krokodilfajok éltek egymás mellett.

Manapság a krokodilok legváltozatosabb fajai Dél-Amerika északi részén és Délkelet-Ázsiában találhatóak. Mintegy hat aligátorfaj és négy valódi krokodilfaj él jelenleg Földünkön, egyidejűleg azonban két vagy három fajnál több nem él meg egymás mellett. 9-5 millió évvel ezelőtt teljesen más volt a helyzet. Összesen 14 különféle krokodilfaj létezett, és legalább hét közülük ugyanazon időszakban, ugyanott élt – mutatta ki egy nemzetközi kutatás. A vizsgálatot Marcelo Sánchez és Torsten Scheyer, a Zürichi Egyetem kutatói vezették.

Az Amazonas és az Urumaco – a Venezuelai-öböl egyik folyója, mely ma már nem létezik – deltájában hemzsegtek a rendkívül változatos, erősen specializálódott krokodilfajok.

(Fotó: AFP)

Az Urumaco-régió miocén időszaki krokodilkövületeit elemezve két új fajt fedeztek fel. A Globidentosuchus brachyrostris a kajmánok családjához tartozott és gömbölyded fogakat hordozott, míg a Crocodylus falconensis krokodil volt és testmérete jóval meghaladta a négy métert. A csapat szerint Venezuela fosszíliái felölelik a krokodilfajok ma élő összes családját is: megtalálható ott a Crocodylidae (úgynevezett valódi krokodilok), az Alligatoridae (mely a valódi aligátorok mellett a kajmánokat is felöleli) és a Gavialidae (melynek egyedeit különösen hosszú, vékony orr különbözteti meg a többiektől, manapság csak Délkelet-Ázsiában élnek).

A hüllők igencsak eltérő állkapocsfelépítése miatt a kutatók meg vannak győződve arról, hogy a különféle fajok egyedi táplálkozást követtek. Hegyes, karcsú orrukkal a megkövesedett gaviálok halakkal táplálkozhattak. „A gaviálok azt az ökológiai fülkét töltötték be, melyet kihalásuk után a delfinek foglaltak el” – mondja Sánchez. Gömbölyded fogaival a Globidentosuchus brachyrostris viszont nagy valószínűséggel kagylókat, csigákat vagy rákokat evett. A 12 métert is elérő óriási krokodilok pedig teknősöket, nagy testű rágcsálókat, és kisebb hüllőrokonaikat fogyasztották. „Akkoriban Dél-Amerikában nem volt más olyan ragadozó, mely le tudott volna vadászni egy háromméteres teknőst vagy egy hatalmas rágcsálót. Az óriási krokodilok ezt a fülkét foglalták el” – állítja Scheyer.

Az Urumaco és az Amazonas part menti és enyhén sós vizeiben élő fajok szokatlan változatossága mintegy ötmillió évvel ezelőtt ért véget, amikor minden krokodilfaj kihalt. Ennek oka azonban nem a hőmérséklet vagy a klíma változásában keresendő, hiszen a karibi térségben a hőmérséklet a miocén-pliocén határon stabil maradt. Eltűnésüket inkább egy tektonikus esemény idézte elő: „Az Andok felemelkedése megváltoztatta a folyók irányát. Ennek eredményeképpen az Amazonas már nem a karibi térségbe ömlött, hanem a jóval hidegebb Atlanti-óceánba” – mondja Sánchez.

Az élőhely eltűnésével teljesen új fauna fejlődött ki, melyet manapság az Orinoco- és az Amazonas-régiókból ismerünk. A korábbi Urumaco-régióban a folyó kiszáradása óta nagyon száraz klíma uralkodik.