Tudomány

Pénteken döntés születhet az újgenerációs óriásteleszkópról

Pénteken születhet döntés arról, hová telepítsék a 21. század egyik legnagyobb tudományos projektjét.

Ausztrália és Dél-Afrika verseng, hogy otthont adhasson az 1,5 milliárd eurós Négyzetkilométeres Távcsőnek (Square Kilometre Array vagy SKA), az óriás, újgenerációs rádióteleszkópnak. Az SKA óriási antennamezője a csillagászat legfontosabb kérdéseire keresi majd a választ az égbolton. A korai univerzumot pásztázza, teszteli Einstein gravitációs elméletet és még földön kívüli intelligens életet is keres.

Az SKA Szervezethez tartozó országok Amszterdamban találkoznak, hogy döntést hozzanak. A kiszivárgott iformációk szerint Dél-Afrika vezet, azonban a tagoktól függ, végül is melyik ország győz.

A projekt célja olyan rádióteleszkópot létrehozni, melynek gyűjtőterülete egymillió négyzetméter. Ennek kivitelezéséhez, a hálózatnak, több mint háromezer kilométeres távolságon elterülő, több ezer kisebb antennától érkező jeleket kell kombinálnia. Ezt a gyakorlatot – úgynevezett interferometriát – rádiócsillagászok vezették be, azonban az SKA a megközelítést új szintre helyezi, hogy „szupertányért” hozzon létre figyelemre méltó érzékenységgel és felbontással.

(Fotó: NASA)

Célja az égbolt azon fényforrásai, melyek a centiméter-méter hullámhosszokon sugároznak. Ezek között megtalálhatóak az újszülött univerzum hidrogénfelhői, melyek összeomolva létrehozták a legelső csillagokat és galaxisokat. Emellett pontosan feltérképezi majd a legközelebbi milliárd galaxis pozícióját. Vizsgálódásai valószínűleg új részleteket fednek fel a sötét energiáról. A teleszkóp ezen kívül részletezi majd a mágneses mezők csillagok és galaxisok fejlődésére gyakorolt hatását is.

A versengés Ausztrália és Dél-Afrika között intenzív, de barátságos. Az országok azért kerültek előre, mert olyan területekkel rendelkeznek, amelyeket nagyon kis mértékben érint a rádióinterferencia, többek között mobiltelefonoktól és tévéadásoktól. Ausztrália esetén a távcsőhálózat központi része a Boolardy Station helyszínen kapna helyet, mely mintegy 500 kilométerre helyezkedik el Perthtől északra. Dél-Afrika esetén a központi régió Karoo-ban lenne, mintegy 95 kilométerre Carnarvontól. Azonban az SKA puszta mérete azt jelenti, hogy egyes rádióantennáknak Ausztrália esetén Új-Zélandra, míg Dél-Afrika esetén számos szomszédos államra és akár még az Indiai-óceán szigeteire is is át kellene költözniük. Bármelyik ország szorul is a második helyre tisztességes jutalmat kap, méghozzá egy kisebb rádiócsillagászati intézményt.

Amellett, hogy tudományos mérföldkő lesz, az SKA óriási mérnöki kihívást is jelent. Hatalmas mennyiségű adatot generál majd, melyet szintén óriási, optikai szálas szélessávú hálózaton kell továbbítani  Az információt aztán a leggyorsabb szuperszámítógéppel kell feldolgozni. A dizájn exaflop-rendszert követel meg, mely másodpercenként egytrillió lebegőpontos műveletre képes. Ilyen rendszer egyelőre nem létezik, azonban az SKA Szervezet arra számít, hogy mire a projekt teljesen elkészül és működőképes lesz – a 2020-as évek eleje – már rendelkezésre áll.

(Fotó: NASA/MODIS)

A döntést nehezíti, hogy az SKA-bizottság áprilisban kért egy jelentést arról, hogy kivitelezhető lenne-e a rendszer megosztása a két ország között. A szavazásra pénteken kerül sor, amikor Nagy-Britannia, Hollandia, Olaszország, Kína és Kanada képviselői találkoznak. Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Afrika nem szavaz, ahogy India sem, mely egyelőre korlátozott tagsággal bír.

Az első fázis 2015-/-16-ban indul, és mintegy 360 millió eurót kóstál. Az utolsó fázis költségeit addig nem fogják tudni megállapítani, míg el nem készül a végső, részletes dizájn, de a számítások szerint valószínűleg meghaladja majd az 1,2 milliárd eurót.