Tudomány

Pénzben is mérhető az ökológia értéke

Báldi András, ökológus a Deltának vázolta fel az ökoszisztéma-szolgáltatás fogalmát, mely elősegítheti a természet és élővilág hatékonyabb védelmét.

A jövő nemzedéke számára már ismerős lesz az a fogalom, amit mostanában még az állami vezetők is csak ízlelgetnek: ökoszisztéma-szolgáltatás. Ez nem más, mint maga az élővilág. Pontosabban azok a javak, amelyeket mi, emberek a körülöttünk lévő élő- és élettelen világból felhasználunk. Például az oxigén, amit belélegzünk a növények „szolgáltatása”.

Talán szokatlan a megközelítés, ám az utóbbi 50 év példátlan természetpusztítása bebizonyította, kevés, ha a Föld adottságainak leírásához a „szép” vagy a „jó” fogalmait használjuk. A gyorsan növekvő élelmiszer-, édesvíz- és tüzelőanyag-igények miatt szabatosabb meghatározásra, számszerűsítésre van szükség. Az ökoszisztéma-szolgáltatás rendszerében nincs szép és jó, csak ellátó, szabályozó, fenntartó és kulturális szolgáltatás. A döntéshozatali, a támogató rendszerek nem képesek a szép, nem szép, jó, nem jó fogalmakat beépíteni – érvelt a Deltában Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának ökológusa.

"Ha viszont azt mondjuk, hogy a beporzás elmaradása következtében 20 százalékkal csökken a mezőgazdaság termelékenysége, és ez ennyi meg ennyi milliárd kárt okozott, ezzel már tudnak bánni a döntéshozók."

(MTI-fotó: Oláh Tibor)

Báldi András kutatócsoportja egyebek mellett éppen a beporzással foglalkozik. Ez egy kicsiny, ám fontos szelete a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatás kapcsolatának. A mérsékelt égövben a méhek játsszák a legfontosabb szerepet a beporzásban. Báldi András és munkatársai azt vizsgálják, milyen növényfajok virágáról kerül a pollen a méh lábára, potrohára. 

Egyszerű, miért is fontos mindez az ökoszisztéma-szolgáltatás szempontjából. Ha nincs növény vagy méh, nincs beporzás. Ha nincs beporzás, nincs termés. Ha pedig nincs termés, akkor megszakad a láncolat, hiány lép fel. Ennek a hiányzó láncszemnek pontosan meghatározható a pénzbeli értéke.

Új tudományág van kialakulóban. Az ökológiai ökonómiát, azaz az ökológiai közgazdaságtant már az egyetemeken is oktatják. Az ezredfordulót követő években zajlott a Föld ökoszisztémáinak, vagyis az élővilágnak és az élővilág által használt élő- és élettelen környezetnek mind ez idáig legnagyobb összeírása. A Millenniumi Ökoszisztéma-becslés egyértelművé tette: a fajok kihalásának mértéke napjainkban körülbelül ezerszerese a természetes szintnek.

A tudósok olyan forgatókönyvekben fogalmazták meg előrejelzésüket 2050-ig, amelyekben két fő irányt vázoltak: a változtatás lehetőségét, illetve a jelenlegi gyakorlat fenntartását. Ha ez utóbbi, vagyis a rosszabbik változat valósul meg, a jövendő generációkat már nem tartják el az ökoszisztéma-szolgáltatások.

A Delta vetélkedő adásban elhangzó és online kérdései a műsor oldalán találhatóak meg.