Fotó: ELTE

Vicsek Tamás, Szécehnyi-díjas fizikus, kutatócsoportjának úttörő eredményeiről a Nature tudományos újság honlapján számoltak be.

Központi irányítás nélkül, egymást – gyakran egy vezetőt – követve repült az a tíz drón, amelyet az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének munkatársai építettek a COLLMOT projekt keretében.

A robotok négy forgólapáttal repülnek, GPS-jeleket használnak, rádiójelekkel kommunikálnak, saját repülési terveiket pedig előre kiszámítják. A magyar kutatók a világon először használták a kollektív mozgás biológiai szabályszerűségeit annak érdekében, hogy természetes körülmények között repülő, dinamikus gépi rajt hozzanak létre.

A kutatás eredményei azt vetítik előre, hogy az összehangolt robotcsapatok sokkal hamarabb megjelenhetnek, mint arra a kutatók számítottak.

Fotó: ELTE

Az eddig „reptetett” drónok általában központi számítógép segítségével vagy fedett térben tudtak koordináltan mozogni. „Az első, autonóm mozgásra képes rajt 2011-ben Dario Floreano svájci laborjában építették. A gépek azonban csak meghatározott sebességgel repültek, az összeütközések elkerülése miatt különböző magasságban.

A csapat tagjai még nem hatottak egymásra” – mondta Vicsek Tamás professzor, a kutatás vezetője.  Az ELTE-s kutatók által kifejlesztett repülőgépek képesek forgó és egyenes mozgásra, sőt arra is, hogy egy előttük tornyosuló fal résein sorban repüljenek át.

A kutatócsoportot egy 1986-os, madárrajok viselkedésén alapuló, mesterséges élet program, a Craig Reynolds által írt Boids inspirálta: repülő tárgyak egymáshoz viszonyított vonzásának, taszításának és igazodásának programozása jól működött a játékban, de a kutatók valódi drónok építésekor számos problémával találkoztak.

„A legnagyobb akadályt a GPS-jelek zajossága és a késleltetés jelentette. A repülőknek időre van szüksége pozíciójuk pontos megadásához, így gyakran túl közel kerülnek egymáshoz” – magyarázta Vicsek Tamás.

A csoport ezért a reakcióidő minimalizálásával, és egy sor további technológiai megoldással valósította meg azokat a fejlesztési lépéseket, amelyek végül az átütő eredményhez vezettek. A kutatók 2014 szeptemberében egy chicagói konferencián mutatják be eredményeiket a szakmai közönségnek, távlati céljaik között pedig szerepel, hogy a drónok „lássák” egymást.

A kutatócsoport munkáját az Európai Kutatási Tanács (European Research Council) támogatja. A nemrégiben megjelent, a tizenöt legizgalmasabb ERC kutatásban is szerepelt a magyar projekt. 

Forrás: ng.hu