Tudomány - HANGYÁSZSÜN
Forrás: MTI/wikipedia.org | 2013. január 12. szombat 18:36 |
A két tojásrakó hangyászsün eddig karanténban volt a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Az állatkertekben rendkívüli ritkaságnak számító két hangyászsün tavaly
év végén érkezett Indonéziából, az elmúlt heteket azonban - az
előírásoknak megfelelően - karanténban töltötték.
MTI Fotó: Kovács Attila
A hangyászsünök teste henger alakú, zömök, fejük csőrszerű nyúlványban
végződik, mely tulajdonképpen a kacsacsőrűek módosult csőrképződményének
tekinthetők, mely a táplálkozási mód (hangyaevés) miatt alakult ki. A
csőr végén szűk szájnyílás van, melyből vékony, féregszerű nyelvüket
képesek kiölteni.
A nyelvet a nyálmirigyek állandóan ragadós váladékkal látják el, a
hangyák gyors és biztos felnyalása érdekében. A felső állkapocs
valamivel hosszabb, mint az első, és a csőrképződmény végénél találhatók
a kis, tojásdad alakú orrnyílások. A szájüregben természetesen fogakat
nem találunk, mivel az állat rágásra sem képes. Helyette a szájpadlásról
nyúlnak le szarutüskék, melyekkel már elkezdik a rovarok
kitinpáncéljainak szétmorzsolását.
Végtagjaik zömökek, rajtuk erőteljes szarukarmok vannak, főképp az
elülső lábon. Ezt mintegy kaparóeszközként használják: feltúrják,
feltörik vele a hangyák várait, hogy aztán lakmározhassanak. A hímek
hátsó lábain erős sarkantyúk merednek, melyek ugyancsak jó fegyverként
működnek ragadozók támadásakor.
Kültakarójuk igen különleges. A szőrzet erőteljes tüskékké alakult –
olvadt össze – a háti részen, mely védi az állatot a ragadozóktól.
Veszély esetén a tüskés háta alá húzza sebezhető részeit, így a
ragadozóknak esélyük sincs zsákmányul ejteni. A hangyászsün hasi részén
nincsenek tüskék, helyette ott erős szőrzet található.
Apró szemeik szinte alig észrevehetőek, mélyen ülnek a fej két oldalán.
Érdekes, hogy a szemhéjak mellett még vékonyabb pislogóhártyájuk is van,
mely a többi, fejlettebb emlősre nem jellemző. A hallójárat nyílása
egészen hátul van a fejen a tüskék közé rejtve.
Kommentáld!