Szegedre figyel a tudományos világ

Hátsó sor (balról jobbra):

Hegyi Péter, a konferencia főtitkára, Hernádi Klára, az SZTE TTIK dékánja, Wittmann Tibor, a gasztroenterológiai szekció elnöke, Greiner István, a Richter Nyrt. kutatási igazgatóhelyettese, Botka László, Szeged polgármestere, Kemény Lajos, a SZTE ÁOK dékán-helyettese, Széll Márta, a genetikai szekció elnöke, Pálfi György, a tuberkulózis szekció elnöke.

Középső sor:

Pál József, az SZTE rektor-helyettese, Bert Sakmann Nobel-díjas, Tim Hunt Nobel-díjas, Robert Huber Nobel-díjas, Szabó Gábor, az SZTE rektora, Vécsei László, az SZTE ÁOK dékánja, John E. Walker Nobel-díjas, Eric Wieschaus Nobel-díjas, Varró András, az SZTE rektor-helyettese.

Első sor:

Aaron Ciechanover Nobel-díjas, Ada E. Yonath Nobel-díjas, Andrew V. Schally Nobel-díjas, Peter C. Doherty Nobel-díjas.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A tanácskozás célja az emlékezésen túl, hogy szót ejtsünk a tudomány jelenéről, jövőjéről, és ráirányítsuk a figyelmet a tudományos kiválóságokra és a kutatásra – hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke.

Fáklyás felvonulással és utcazenével ünnepelt Szeged 75 évvel ezelőtt azon a napon, mikor Szent-Györgyi Albert megkapta a Nobel-díjat – idézte fel Botka László polgármester.

Ismeretes, hogy a C-vitamin, illetve az aszkorbinsav szerepének tisztázásáért kapta Nobel-díját, valamint azért, hogy leírt egy nagyon fontos anyagcsere-folyamatot, az úgynevezett Krebs-ciklust, amit a Nobel-díjas tudós után Szent-Györgyi-Krebs-ciklusnak is neveznek.

2012. március 22-én, a konferencia első napján Peter C. Doherty - ausztráliai tudós 1996-ban kapott orvosi Nobel-díjat - előadásban fölhívta a figyelmet arra, hogy az influenzavírus lehet az egyetlen igazán veszélyes vírus, amely világjárványt okozhat.

Ez a vírus folyamatosan változtatja genetikai összetételét, nagy a változékonysága, új és új vírusok jönnek létre. Főként a sertésekben és a vízimadarakban felbukkanó vírusokra kell odafigyelni. Kutatócsoportja a fertőzések kezdeti szakaszával foglalkozik, azt vizsgálják, hogy mi zajlik a szervezetben közvetlenül a vírusfertőzés után.

John E. Walker brit kutató 1997-ben kapott Nobel-díjat, kutatási témája a biológiai égés. A napból érkező fényenergia a fotoszintézis folyamatában a növényekben és bizonyos baktériumokban alakul szénhidrátokká és zsírokká, ezekből képződik az ATP, amely a sejteknek biztosítja az energiát a többi biológiai reakcióhoz. Előadásában hangsúlyozta, hogy az életfolyamatok leírásában alapvetően fontos az ATP szerepének megismerése, hiszen ez a sejtek központi energiaforrása. Számos kutatóműhely központi témája ma is, ételeink energiában gazdag összetevőinek elégetése, a biológiai égés vizsgálata és az, ahogy ennek során ATP képződik. A mitokondriumban lejátszódó folyamat sok komponensét ismerjük és egyre többet tudunk arról is, hogy a hibásan működő biológiai égés milyen kapcsolatban áll a neurodegeneratív betegségekkel, a rákkal és talán az öregedéssel is.

Az első napon tartott előadást Bert Sakmann német fiziológus, orvos, aki 1991-ben kapott Nobel-díjat az egyedi ioncsatorna működésének vizsgálatáért. Az általa kidolgozott, úgynevezett patch-clamp technikát az elektorfiziológiai kutatók széles körben alkalmazzák. A technika lényege, hogy egy mikroelektródot érintenek a vizsgálni kívánt sejt membránjához, azt felszakítják, majd a membránon átfolyó áramot mérik.

Forrás: MTI/ bkzg / pdm