Egy nemzetközi tanulmány szerint az utóbbi több mint 50 évben a jegesmedvék a gyűrűsfókák helyett egyre inkább a grönlandi fókákat részesítik előnyben táplálkozásuk során, emiatt egyre több szennyezőanyagnak teszik ki magukat.

Jegesmedve (Fotó: AFP)

A kutatók várakozásai szerint a klíma a jövőben egyre melegebbé válik, és az előrejelzések szerint eme változásnak komoly hatása lesz a sarkvidékre. A jegesmedvék kelet-grönlandi populációja olyan területen oszlik meg, ahol a sarkvidéki tengeri jég a várakozások szerint igen későn tűnik majd el, ugyanakkor a jégtakaró hanyatlásának mértéke itt évente majdnem egyszázalékos, ami az egész sarkvidéki régióban az egyik legnagyobb mért érték.

Egy nemzetközi kutatócsapat azt vette szemügyre, mindez milyen hatással van a medvék zsákmányfajaira és az általuk testükbe jutó szennyezőanyagok arányára. A kelet-grönlandi inuitok által 1984 és 2011 között levadászott 310 jegesmedve zsírszövetének zsírsavtartalmát vizsgálták. A zsírsavak összetétele a medvék zsírszövetében ugyanis tükrözi a táplálékukra jellemző zsírsavprofilt is.

Az eredmények azt mutatták, hogy a medvék elsősorban három fókafajjal táplálkoznak: a pólus közelében élő gyűrűsfókákkal, valamint két szubarktiszi fajjal, a grönlandi és a hólyagos fókával. Az eredmények azt is feltárták, hogy a jegesmedvék táplálkozása a minták által lefedett majdnem 30 év alatt megváltozott. Ebben az időszakban a gyűrűsfókák aránya mintegy 42 százalékkal visszaesett étrendjükben.

Ezzel párhuzamosan megnőtt a szubarktiszi zsákmányfajok részaránya. Kiderült az is, hogy a jegesmedvék jelenleg általánosságban jobb kondícióban vannak, így első pillantásra jól boldogulnak.

Mindazonáltal néhány problémára is fény derült. Rune Dietz, az Aarhus Egyetem professzora szerint ugyanis a szubarktiszi fókák nagyobb arányban hordoznak szennyezőanyagokat, mivel az iparosodott civilizációhoz közelebb élnek és magasabban helyezkednek el a táplálékláncban. Ennélfogva a klímaváltozás aláássa azokat az eredményeket, melyeket egyébiránt a környezetben tartósan fennmaradó szerves szennyezőanyagok használatának nemzetközi szabályozásával elérhetnek. „Azt mutattuk ki, hogy eme anyagok aránya a 2000-es évet követően lassabban csökken a jegesmedvékben, mint a gyűrűsfókákban” – mondja a kutató.

Hosszú távon pedig a medvék elveszíthetik hozzáférésüket a szubarktiszi fókákhoz, mivel eme fajok a borjadzás során és a D-vitamin előállítását segítő sütkérezéshez a tengeri jégre támaszkodnak. 

Forrás: SienceDaily | 2013. szeptember 23. hétfő 12:38