Szerbia is benyújtotta nevezését az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO), hogy szerb területek is csatlakozhassanak az "Európa Amazonasá"-nak is nevezett Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátumhoz.

Az UNESCO a horvát és magyar Dráva és Duna menti területeken már 2012-ben elfogadta a Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátum nevezést, ami az öt ország, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Szlovénia és Ausztria által támogatott kezdeményezés első jelentős eredménye volt. Ennek köszönhetően jelenleg több mint 600 ezer hektár folyó menti vizes élőhely és hozzájuk kapcsolódó átmeneti zóna van bioszféra-rezervátum státusban Horvátországban és Magyarországon.

Szerbia nevezésével a Duna szerb szakaszán több mint 170 ezer hektárral bővülne a védett vizes élőhelyek nagysága, amely a világ leendő első ötoldalú védett területéből mintegy 20 százalékot ölel föl - adta hírül a WWF Magyarország Alapítvány pénteki közleménye.

A Duna holtága Béda-Karapancsa tájegységnél 2012. szeptember 11-én. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2012 júliusában elfogadta a Dráva horvát és magyar oldalának bioszféra rezervátummá jelölését, amely jelentős lépés a Dráva, a Duna és a Mura folyó mentén, öt ország területére kiterjedő bioszféra rezervátum kialakításához, amely magába foglalná a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva és Duna menti területeit, a Béda-Karapancsa tájegységet is. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

A most előterjesztett 177 ezer hektáros terület Szerbia legjelentősebb, jelenleg is védelem alatt álló vizes élőhelye, ahol ártéri erdők, szigetek és holtágak adnak otthont olyan kiemelkedően fontos fajoknak, mint a rétisas, a fekete gólya, a cigányréce vagy a vadmacska. Ezenkívül nagy számban élnek erre vidrák, és itt található Szerbia legnagyobb gímszarvasállománya is.

A bioszféra-rezervátum státusra előterjesztett zónák a Vajdaság északnyugati területén, közvetlenül a magyar és a horvát határ mentén találhatók. A területek kijelölése során a Természetvédelmi Világalap (WWF) szorgalmazására az illetékes szerb hatóságok nagy figyelmet fordítottak a helyi társadalmi csoportok tájékoztatására, bevonták a tervezésbe a helyi önkormányzatokat és a védett területek kezelőit is.

Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi program vezetője hangsúlyozta: "Reméljük, hogy a Szerbia által most beküldött nevezés ösztönözni fogja Szlovéniát és Ausztriát, hogy minél előbb kijelöljék és benyújtsák nevezésüket saját területeikről."

Forrás: MTI | 2013. október 18. péntek 17:44 |