Szeptember 26-án érte el idei legnagyobb kiterjedését az
Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk - jelentette be az amerikai
Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).
Maximális kiterjedésekor az ózonlyuk 18,9 millió négyzetkilométeresre
tágult, ami majdnem kétszerese Európa területének. Az ózonlyuk a
sztratoszférának az a területe, ahol az ózonkoncentráció 220
Dobson-egység alá esik.
A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó
ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős
részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni
védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és
planktonok károsodásáért is.
Az Antarktisz feletti ózonlyuk az 1980-as évek eleje óta alakul ki
minden év szeptembere és novembere között. Az ózonréteg elvékonyodásáért
nagyrészt az ember által előállított vegyületekből - CFC-gázokból -
felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes
szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között.
Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyvnek - az ENSZ
Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi
egyezménynek - köszönhetően már sikerült korlátozni a CFC-gázok
kibocsátását. A műholdas megfigyelések szerint az intézkedések jelentős
hatással vannak az ózonlyukra, amely 2012-ben az elmúlt tíz év legkisebb
kiterjedését érte el. Szakértői becslések szerint a lyuk a század
közepére fog teljesen bezárulni - adta hírül a LiveScience című tudományos-ismeretterjesztő portál.
A kutatók a közelmúltban arra a megállapításra jutottak, hogy az
ózonlyuk némileg hozzájárulhat a globális felmelegedés erősödéséhez.
Azáltal, hogy több energia beáramlását teszi lehetővé a légkör mélyebb
részeibe, az ózonlyuk láthatólag átrendezte az Antarktisz feletti
széljárási mintákat. Az elmozdulás, amely során a felhők közelebb
sodródtak a Déli-sarkhoz, hatással van arra, hogy a felhők mennyi
napsugarat vernek vissza és ezáltal a bolygó felmelegedésére is.
Forrás: MTI | 2013. október 23. szerda 14:46
Kommentáld!