(Fotó: EPA/Antonio Busiello)

Tudomány

Tengeri hínárok súlyosbítják a karibi korallok helyzetét

Ausztrál tengerbiológusok szerint a karibi térségben élő korallzátonyokra nagyobb nyomást helyeznek a gyorsan növekvő hínárok, mint a világ más részein.

A karibi szigetek körüli zátonyok egészsége az utóbbi évtizedekben feltűnően hanyatlott, míg az Indiai- és Csendes-óceánokban élők sokkal jobban boldogulnak. Azok a zátonyok – beleértve az ausztráliai Nagy-korallzátonyt – úgy tűnik, könnyebben képesek regenerálódni az olyan károkat okozó események után, mint viharok és kifehéredés.

Dr. George Roff és Peter Mumby professzor ezen különbségek okait vizsgálta. Eredményeiket a Trends in Ecology and Evolution folyóirat közölte.

„Azt a kérdést szerettük volna feltenni, hogy a karibi térség megfelelő modell-e arra, mi történhet az indiai- és csendes-óceáni régiókban a következő 20 évben. A válaszunk, nem” – mondja Roff.

Az 1970-es évek közepétől halmozódó bizonyítékok azt mutatják, hogy a két óceáni környezet számos szempontból különbözik – teszi hozzá. A leginkább szembetűnő különbség a zátonyokon lévő hínárok növekedési aránya. „A hínárnövekedés háromszor-négyszer gyorsabb a Karib-tengerben, mint az Indo-Csendes-óceánban” – magyarázza.

A hínár növekedési arányának komoly kihatása lehet a zátonyok egészségi állapotára. Amikor a korallok károsodnak, a hínárfajok megszállhatják az általuk hátrahagyott élőhelyeket, így megnehezítik, hogy a korallok visszanőjenek. A karibi térségben a gyorsabb hínárnövekedés számos tényező eredménye lehet – mondják a kutatók. Ezek felölelhetik a régióban élő növényevő halaki kisebb arányát, valamint azt a tényt, hogy a Szahara homokja néha eléri a zátonyokat, ahol egyfajta trágyaként funkcionál.

„Érdekes megfigyelni ezt a változékonyságot a tenger hínárok viselkedésében a világ különböző pontjain – mondja Roff. – Számos lehetséges magyarázatot vetünk fel, melyet a következő néhány évben tesztelni lehet.”

Míg a vizsgálat jó hírt jelenthet az indiai- és csendes-óceáni korallzátonyok számára, a kutatók szerint nem lehetünk elbizakodottak.

„Mindez nem azt jelenti, hogy az indo-csendes-óceáni régió rendben van. A zátonyok reakciója a klímaváltozásra és az emberi tevékenységre még mindig aggodalomra ad okot” – mondja a kutató.