Forrás: AFP/Mandy ChengTöbb mint 500 elpusztult tőrfarkú rák vetődött partra Japánban. A kutatók egyelőre nem tudják, mi okozhatta a tengeri ízeltlábúak tömeges elhullását.
Kitakjúsú környéke kedvelt szaporodási hely a tőrfarkú rákok (Limulidae) számára, így mindig lehet találni elhullott példányokat a parton. Most azonban úgy néz ki, a helyzet kritikus, idén körülbelül tízszer több elhullott tengeri ízeltlábút találtak, mint egy átlagos évben. Hogy pontosan miért, egyelőre nem tudni.
A lehetséges okok között felmerül a tengerszint emelkedése, a vízhőmérséklet emelkedése, a szaporodási helyek visszaszorulása és a táplálékhiány is. A japán tudósok most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, mi áll az ősi állatok tömeges elhullásának hátterében.
Kitakjúsú környéke kedvelt szaporodási hely a tőrfarkú rákok (Limulidae) számára, így mindig lehet találni elhullott példányokat a parton. Most azonban úgy néz ki, a helyzet kritikus, idén körülbelül tízszer több elhullott tengeri ízeltlábút találtak, mint egy átlagos évben. Hogy pontosan miért, egyelőre nem tudni.
A lehetséges okok között felmerül a tengerszint emelkedése, a vízhőmérséklet emelkedése, a szaporodási helyek visszaszorulása és a táplálékhiány is. A japán tudósok most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, mi áll az ősi állatok tömeges elhullásának hátterében.
Sajnos nem csupán a Japánnál élő populációkat érinti a probléma, India partjainál is hasonló jelenséget tapasztalnak a szakemberek, emiatt a négy tőrfarkú rákfaj közül kettő mára nagy veszélybe került. Az említett két fajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelentése szerint elsősorban az élőhelyek eltűnése érinti érzékenyen.
Sajnos a túlhalászás ugyancsak probléma, mint ismert, minden évben atlanti tőrfarkú rákok millióit fogják be és véreztetik ki a biotechnológiai ipar céljaira.
Élő kövületek
A tőrfarkú rákféléket élő kövületeknek is szokták nevezni, köszönhetően annak, hogy már az ordovícium időszakban, 450 millió évvel ezelőtt is léteztek. Felépítésük annyira tökéletesnek bizonyult, hogy az azóta eltelt idő alatt szinte semmit sem változtak, a 400, illetve a 230 millió éves kövületekben megőrződött ősi tőrfarkú rákok maradványai megszólalásig hasonlítanak a ma élő tőrfarkú rákokra.
Kommentáld!