Első alkalommal sikerült feltárni a ritkán tanulmányozott denevérfaj élőhelyét és szokásait.

Illusztráció - indiai repülőkutyák (Fotó: AFP)

A Mortlock-repülőkutya nagy testű, a kenyérfa gyümölcsével táplálkozó denevér, amely néhány félreeső és igen apró csendes-óceáni szigeten található meg, és amelyet a világ legkevésbé tanulmányozott bőregerének tartottak. Több mint 140 éven keresztül szinte minden, amit kiderítettek róla egyetlen, a londoni Természettudományi Múzeumban őrzött példánytól származik.

A ZooKeys folyóiratban megjelent új tanulmányban a Don Buden vezette denevérbiológus-csapat rengeteg információt közöl eme „elfelejtett” fajról, többek között a vadon élő populáció első részletes megfigyelését.

Kristofer Helgen, a tanulmány társszerzője szerint éppen jókor osztották meg az információkat, ugyanis a denevérek otthonául szolgáló, alacsonyan fekvő atollokat egyre súlyosabban érinti a klímaváltozás kiváltotta emelkedő tengerszint. „Nagyon keveset tudunk számos, a félreeső csendes-óceáni szigeteken élő emlősről, és eme gyönyörű repülőkutya is közéjük tartozik. A vizsgálat az első közelebbi bepillantást engedi a figyelemre méltó faj életébe” – teszi hozzá.

A magányos londoni példányt még 1870-ben gyűjtötték be a Mikronézia Szövetségi Államainak részét képező Mortlock-szigetek atollokon. Oldfield Thomas brit biológus eme példány alapján nevezte el 1882-ben a fajt Pteropus phaeocephalusnak. A friss kutatás során azonban Buden felfedezte, hogy egy német természettudós egy orosz expedíció égisze alatt már ötven évvel korábban elnevezte az állatot. „F. H. Kittlitz 1836-ban számolt be az 1820-as években végzett csendes-óceáni expedíciójáról. Abban a beszámolóban már leírja a Mortlockson található repülőkutyákat, és Pteropus pelagicusnak nevezi őket. Ez azt jelenti, hogy a fajnak már Thomas 1882-as névadása előtt is volt tudományos elnevezése” – mondja Buden. 

Az állatfajok elnevezésére létrehozott nemzetközi szabályok szerint a legkorábbi elérhető tudományos fajnevet ismerik el hivatalosan. A ZooKeys-ben megjelent kutatásban a szakemberek eszerint eljárva a repülőkutyafajt Pteropus pelagicusra nevezték át.

A kutatás során – mely kiterjedt a három kontinens nyolc múzeumában őrzött rokon repülőkutyafajok koponyájának és bundájának részletes vizsgálatára – a csapatnak az állatokat érintő tudományos irodalom még egy zavaros tényezőjét sikerült kiiktatnia. Bebizonyították, hogy a Chuuk Lagoon közeli szigeteiről származó repülőkutyák - amelyeket hosszú ideje Pteropus insularisként külön fajként jegyeznek - valójában a Pteropus pelagicus alfajának tekinthetőek. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Mortlock-repülőkutya szélesebb földrajzi megoszlást tanúsít, mint ahogy korábban hitték.

A szigeteken végzett új terepvizsgálatok a névváltozásnál többet is felfedtek. A cikk elsőként írja le eme repülőkutyafaj viselkedését, táplálkozási szokásait és védelmi státuszát, amely szerint a Mortlock-szigetek 900-1200 denevér kis populációjának adnak otthont mindösszesen 11 négyzetkilométeren. A törvényi szabályozás mára megfelelő védelmet állított a valamikor vadászott és élelmiszerként exportált fajnak.

A denevérfaj jövője azonban bizonytalan - mutat rá Helgen. A szigetek földrajzát érintő kutatásuk során ugyanis felfedezték, hogy a földdarabok egyike sem magasabb néhány méternél, az emelkedő tengerszint így súlyos veszélyt jelent a repülőkutyák élőhelyére és táplálékforrásaira az áradás, erózió és az édesvízkészletek beszennyeződése révén.

Forrás: ScienceDaily | 2013. október 30. szerda 11:59