A Masat-1 2012. március 29-én készítette a Földről a felvételt
Az egyetemi kutatóhelyet 1992-ben az Ericsson támogatásával
alapították, azzal a céllal, hogy korszerű felszereléssel és eszközökkel
ideális körülményeket teremtsenek a magas színvonalú kutatómunkának. A
Távközlési és Médiainformatikai Tanszék elődjén létrehozott Laboratórium
azóta a hazai telekommunikációs hálózatkutatás egyik legfontosabb
tudományos műhelyévé fejlődött, melyhez az egyetem más tanszékeiről is
csatlakoztak tudósok, hallgatók, szakemberek.
Az elmúlt húsz évben több mint 80 PhD hallgató szerzett tudományos
fokozatot itt, 30 technológiai szabadalom, 600 tudományos publikáció,
számtalan nemzetközi K+F program (kutatás és fejlesztésés) kapcsolódik a
kutatóhelyhez.
A Laboratóriumban többek között szélessávú átvitel,
mobil kapcsolatok és optikai hálózat kutatásával foglalkoznak, de futnak
projektek a jövő internet architektúráinak modellezésére is. A
kutatásokban résztvevő hallgatók és doktoranduszok gyakorlati tudással
felvértezett, képzett szakemberként kerülnek ki a munkaerőpiacra, így a
laboratóriumnak kiemelkedő szerepe van a hazai mérnökutánpótlásban.
Az
Ericsson Magyarország a telekommunikációs ipar egyik legnagyobb
munkáltatójaként 1700 munkatársat, köztük 1200, kifejezetten K+F
tevékenységet végző mérnököt foglalkoztat, így számára is
nélkülözhetetlen a csúcstechnológiák alkalmazásában jártasságot szerzett
fiatal diplomás munkaerő.
A Masat-1 2012. május 2-án készített felvétele a Földről
A vállalat 1992-ben indatotta laboratóriumát a nagysebességű
hálózatkutatás előmozdítására. Az Ericsson ezzel a lépéssel alapozta meg
együttműködését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel,
amit aztán újabb egyetemi kooperációk követtek. Az elmúlt húsz évben
három további technológiai kutatólaboratórium létesült a BME-n és az
ELTE-n, csatlakozva az Ericsson globális tudáshálózatához.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta: „A
Magyar Tudományos Akadémia valamennyi rendelkezésére álló eszközzel
támogatja kutatóközpontjai, a felsőoktatási intézmények és az innovatív
gazdasági vállalkozások között létrejövő kapcsolatokat, hiszen az
iparban hasznosuló kutatási eredmények szervesen nőnek ki a felfedező
kutatásokból, és egyedül a korszerű, minőségi kutatással összefonódott
felsőoktatási rendszer képes a tudásalapú gazdaság számára innovatív
munkaerőt kibocsátani.”
Charlotte Karlsson, az Ericsson Magyarország K+F központjának
vezetője és Péceli Gábor a BME rektora a vállalat és az egyetem közös
kutatási programjairól, a tovább együttműködés lehetőségeiről beszélt.
Charlotte Karlsson a sajtótájékoztatón elmondta: „Az Ericsson
Magyarország és a hazai egyetemek (BME, ELTE) közötti együttműködés
példája kíván lenni a modern műszaki felsőoktatás támogatása iránt
elkötelezett cég és a XXI. század ipari és piaci kihívásai felé nyitott,
a nemzetközi trendeket ismerő és azok irányában nyitott felsőoktatási
intézmény kapcsolatának.”
Az Ericsson és a Műegyetem ipari-egyetemi kooperációja nemrég egy
fontos, tudománytörténeti jelentőségű projektet hívott létre: februárban
bocsátották fel Magyarország első műholdját, a Masat-1-et, melyet az
egyetem hallgatói és doktoranduszai alkottak meg. A munka egy része az
Ericsson Komplex Hardverfejlesztő Laboratóriumában folyt. A
sajtótájékoztatón a Masat is üdvözölte a 20 éves laboratóriumot, és
elküldte legfrissebb felvételeit a Földről.
Forrás: ng.hu
Kommentáld!