A vájatokban talált, 1980-ban mért homokmennyiségnek körülbelül a 85 százalékától sikerült megszabadulni.

Mogao-barlangok (Fotó. AFP)

A világhírű sivatagközeli Mogao-sziklabarlangokat jelentős részben sikerült megtisztítani és megóvni a pusztító homoktól, a világörökség részét képező falfestmények és szobrok veszélyeztetettsége - hetven év folyamatos gondoskodás révén - minimálisra csökkent - állítják a tunhuangi akadémia szakemberei egy friss állapotfelmérés eredményeként.

A homok megkötésével, növények telepítésével, füvesítéssel és kavicsokkal sikerült az évtizedeken át pusztító eróziót megállítani - közölte a Hszinhua hírügynökséggel Vang Van-fu, az akadémiához tartozó kutatóintézet igazgatóhelyettese. A műemlékvédőknek a vájatokban talált, 1980-ban mért homokmennyiségnek körülbelül a 85 százalékától sikerült megszabadulniuk.

A Selyemúton fekvő Tunhuang településtől délkeletre húsz kilométerre található barlangtemplom-együttest mintegy ezer éven át vájták a sziklafalba. Az Ezer Buddha néven is ismert barlangokból 735-re találtak rá, az elsőt közülük Krisztus után 366-ban alakították ki. A buddhista képzőművészet jeles emlékeiként számon tartott színes stukkó szobrokból több mint 2 ezer található itt, a freskók csaknem 45 ezer négyzetmétert takarnak. Ezért nevezik e helyet a világ legkülönlegesebb buddhista művészeti galériájának.

Az első kísérletek a környezet okozta károk elhárítására az 1940-es években történtek, de a lépések igazán hatékonyakká csak az 1980-as évektől váltak, amikor az akadémia nemzetközi kutatóintézetekkel vette fel a kapcsolatot, együttműködést kérve. Egy további - 2008-ban indított - projekt ugyancsak eredményesnek bizonyult a homokveszély elhárítására - számolt be Vang Van-fu.

Az Ezer Buddha barlangtemplomoknak magyar vonatkozása is van. 1879-ben gróf Széchenyi Béla vezetésével járt itt magyar expedíció, amelynek tagja volt Lóczy Lajos is. Stein Aurél Kelet-kutató és régész 1907-ben kereste fel, miután Lóczy felkeltette az érdeklődését. A helyszínen hírét vette, hogy néhány évvel korábban egy szerzetes egy elfalazott üregben véletlenül kéziratkötegek tömegét találta meg.

Stein visszaemlékezéseiből kiderült, hogy fondorlatos módon és némi adománnyal a szerzetes bizalmába férkőzött, és végül a ma 17-es számot viselő barlangból 24 láda kéziratot és öt láda festményt is elszállított. E barlangkönyvtárban találták meg a világ legrégibb nyomtatott könyvét, a 868-ban készült Gyémánt Szútrát is. A Mogao-barlangok voltak az elsők, amelyek az eddig elismert kínai világörökségek közül felkerültek az UNESCO listájára.