Soha nem lehet kizárni, hogy a hegyekben eljutunk arra a pontra, amikor segítségre van szükségünk. Ezt szem előtt tartva érdemes cselekvési tervet készíteni. Előre megtervezhetjük, hogyan éljünk túl egy vészhelyzetet.
Útiterv és felszerelés – Egy vészhelyzet vagy egy baleset nem olyan dolog, amely előre megjósolható. A hátizsákunkban lévő elsősegélycsomagról azt gondolhatjuk, hogy az csak vésztartalékként tettük be a zsákba. Izolációs fólia? Sokan nem is tudják, melyik oldala fogja fel a hőt, és melyik tükrözi vissza a nap sugarait (az arany oldalával kifelé a kihűlés ellen, míg ezüst oldalával kifelé a felmelegedéstől, pl. a nap sugaraitól védi a sérültet – a szerk.). A legfontosabb azonban, hogy mindig legyenek nálunk legalább a szokásos mentőeszközök, amelyek baj esetén segíthetnek. „Ha bármi történik”.
A felkészülés a vészhelyzet esetén történő túlélésre már hosszú idővel a hegyekbe történő indulás előtt megkezdődik. Gyakorlott turisták nem indulnak túrázni megfelelően előkészített, „minden eshetőségre kész” hátizsák nélkül, amely tartalmazza a hideg és a kimerültség ellen védelmet nyújtó felszerelést, és lehetővé teszi, hogy minimális módon segíteni tudjunk mentés esetén. Néhány dolog, amely különösen a hideg évszakban a legjobb, hogy ha mindig nálunk vannak, mint pl. a fejlámpa, meleg ital, kézmelegítő tasak, sapka, kesztyű, további réteg meleg ruházat, nagy energiatartalmú de kis súlyú élelmiszerek, elsősegély csomag, izolációs fólia. Nagyjából ez a minimum.
A hegyekbe indulás előtt készítsünk útitervet. Mondjuk el az otthon maradottaknak, hová indulunk, milyen alternatív lehetőségek állnak rendelkezésünkre abban az esetben, ha rosszra fordul az idő, és határozzunk megy egy „nulladik órát” – vagyis azt a napot vagy órát, ameddig biztosan jelzünk, hogy semmi gond sincs velünk. Egy esetleges mentőakció sikerességét nagyban befolyásolja, ha a hegyimentők nem tudják, mikorra terveztük a visszatérést, viszont az sem jó, ha túl korán hívnak segítséget amiatt, mert nem érkeztünk vissza a túráról. Nehéz eldönteni, hogy várjunk még néhány órát, vagy több napos túránál még egy napot – ne feledjük, az idő hiánya és a félretájékoztatás adott esetben súlyos következményekkel járhat.
Segítséghívás – ha szükségszerűségből, vagy baleset miatt kénytelenek vagyunk a hegyen tölteni az éjszakát, és nem vagyunk benne biztosak, hogy erre megfelelően felkészültek vagyunk, inkább hívjunk segítséget. Ne feledjük, hogy a terep jellege miatt nem biztos, hogy a hegyimentők azonnal reagálni tudnak a segélyhívásra. Elképzelhető, hogy a segélyhívás ellenére is a hegyen leszünk kénytelenek eltölteni az éjszakát. A mentőhelikopter igénybevétele csak megfelelő időjárási körülmények között lehetséges – a Sokol éjszaka, erős ködben és sűrű ködben nem tud repülni. Amennyiben megsérültünk, próbáljuk meg felmérni az állapotunkat. Ha csak kisebb sérülést szenvedtünk, kérjünk segítséget útitársainktól, vagy alkalmazzuk az elsősegély tanfolyamon tanultakat.
Éjszaka a hegyen – ha a hegyekben vagyunk kénytelenek tölteni az éjszakát, készítsünk bivakot. Próbáljunk ehhez a lehető legkényelmesebb helyet keresni. Kerüljük el a mély, nedves és hideg, kőomlásnak kitett vályúkat, csatornákat. Nem a legjobb ötlet magán a gerincen éjszakázni, ahol általában messze a legerősebb a szél. Ne aludjunk el. Minél hosszabb ideig készítjük elő a bivakot, annál kevesebb idő választ el minket a hajnali világosságtól.
Ha megtaláltuk a megfelelő bivakhelyet (ahol mozogni is tudunk), próbáljuk meg elegyengetni a talajt. Télen akár hóbarlangot is áshatunk. Gondoljunk a megfelelő szigetelésre (izolációs fólia). Vegyük magunkra minden ruhánkat, az üres hátizsákot pedig húzzuk a lábunkra, ezzel is még több hőt tudunk visszatartani. Ha nem vagyunk egyedül, nyugodtan öleljük meg társunkat – egymás kölcsönös melegítése nagyon hasznosnak bizonyulhat. Ha egyedül vagyunk, próbáljuk meg a lehető legjobban megtartani a testünk által termelt hőt – karjainkat fonjuk keresztbe a mellkasunkon, kezünket tegyük a hónaljunk alá. Igyunk valami meleget, próbáljunk pótolni az energiát. Ne küzdjünk a görcsös rohamok ellen, de ügyeljünk, hogy ne essünk apátiába, amely sokkal veszélyesebb lehet, mint a kihűlés.
Optimizmus – gondolkodjunk pozitívan. Természetes, hogy a hely és a körülmények ebben nem segítenek – de az optimizmus fontos a túlélésben. Amennyiben szorult helyzetbe kerülünk, az energiapazarlás nem segít. A szeretteinkkel kapcsolatos pozitív gondolatok, kedvelt elfoglaltságunk, kedvenc helyeink – ezek mind segíthetnek abban, hogy túléljük az éjszakát, és kivárjuk a segítséget.
Kommentáld!