Soha nem lehet kizárni, hogy a hegyekben elérkezik az a pillanat, amikor segítségre lesz szükségünk. Annak érdekében, hogy ez ne érjen minket váratlanul, érdemes előre felkészülni, mi a teendő vészhelyzet esetén. Tervezzük meg előre, hogyan éljünk túl egy esetleges vészhelyzetet, és tervezzük meg előre, ennek érdekében mit csomagoljunk a hátizsákba.
Útiterv és vészhelyzetre történő felkészülés
Egy esetleges baleset, vagy bármilyen vészhelyzet nem olyan dolog, ami előre látható. Amikor elsősegély felszerelésünket összeállítjuk, ösztönösen úgy tesszük, hogy ez csak „tartalék” a hátizsákban. Izolációs fólia? Legtöbben nem is tudják, hogy melyik oldala véd a kihűléstől, és melyik a felmelegedéstől? A legfontosabb azonban, hogy azokat a legalapvetőbb elsősegély felszereléseket pakoljuk be, amire valóban szükségünk lehet.
A vészhelyzetre történő felkészülés tulajdonképpen hosszú idővel a tervezett túra előtt megkezdődik. A tapasztalt turisták nem indulnak túrázni megfelelően előkészített, „minden esetre” jelszóval bepakolt hátizsák nélkül, amely tartalmazza a hideg és a kimerültség elleni védekezés alapvető elemeit, és a lehető legkisebbre csökkenti egy mentőakció szükségességét. Természetesen arra is figyelni kell, hogy pakoljunk a hátizsákba, de ne csomagoljuk „túl” a hátizsákot… Néhány dolog, különösen a hideg évszakban mindenképpen kell, hogy legyen nálunk. Ilyenek pl. a fejlámpa, meleg ital, kémiai kéz és ruházat melegítő, sapka, kesztyű, további meleg rétegek, nagy energiatartalmú, de kis súlyú élelmiszerek, elsősegély készlet, izolációs fólia. Ezek az alapvető felszerelési tárgyak.
Mielőtt a hegyekbe indulunk, tájékoztassunk valakit a terveinkről. Mondjuk el nekik hová megyünk, milyen alternatív terveink vannak hirtelen időjárás változás esetére, és határozzunk meg egy „nulladik” órát – egy meghatározott napot vagy órát a visszatérésre, ameddig biztosan jelezzük neki, hogy minden rendben van. A hegyimentők néhány mentőakciója azért kevésbé sikeres, mert az otthon maradottak tétováznak a segítségkérést illetően – várjunk még néhány órát, vagy egy napot… Ne feledjük, hogy az idő múlása és a félretájékoztatás vészhelyzet esetén jelentősen csökkenti a túlélés esélyeit.
Segítségkérés
Akár baleset történt, akár a hegyekben vagyunk kénytelenek tölteni az éjszakát, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy kezelni tudjuk a helyzetet, hívjunk segítséget! Ne feledjük, hogy a hegyekben az aktuális természeti viszonyoknak köszönhetően nem biztos, hogy azonnali segítséget kapunk. Elképzelhető – erre több alkalommal volt már példa – hogy az azonnal megkezdődő mentőakció ellenére a szabadban vagyunk kénytelen tölteni az éjszakát. A mentőhelikopterrel nem megfelelő körülmények között nem lehet felszállni – a helikopter éjjel, erős szélben és sűrű ködben nem tud felszállni. Amennyiben megsérültünk, próbáljuk meg felmérni az állapotunkat. Kisebb sérülés esetén a segítségre várva alkalmazzuk az alapvető elsősegélynyújtási ismereteinket.
Éjszaka a hegyen
Amennyiben kénytelenek vagyunk a hegyen tölteni az éjszakát, készüljünk fel a bivakolásra. Próbáljuk meg megkeresni a közelben található, erre alkalmas legkényelmesebb helyet. Kerüljük a homorú formájú, nedvesebb és hidegebb területeket és a hulló kövek miatt veszélyes, csatorna-szerű vályúkat: Nem szerencsés a hegygerincen tölteni az éjszakát, ahol általában erősebben fúj a szél. Ne aludjunk el. Minél hosszabb ideig tart a megfelelő bivak előkészítése, annál kevesebb óra van hátra hajnalig.
Miután megtaláltuk a bivakolásra megfelelő helyet – amennyiben mozgásképesek vagyunk – próbáljuk meg elegyengetni a terepet. Télen akár hóbarlangot is áshatunk. Gondoljunk arra, hogy szigeteljük magunkat a talajtól és a környezettől is (izolációs fólia). Vegyük fel magunkra minden ruhánkat, majd ürítsük ki a hátizsákunkat – ezt követően fel tudjuk azt húzni a lábunkra, mellyel gátoljuk a hőveszteséget. Ha nem egyedül vagyunk, öleljük meg a velünk lévő társunkat, összebújva melegítsük egymást, akár ez is lehet a túlélés kulcsa. Ügyeljünk arra, hogy melegen tartsuk testük „plexus solaris” nevű részét (alhasi idegközpontok), vagyis karunkat fonjuk össze a mellkasunkon, kezeinket pedig dugjuk a hónalj alá. Igyunk valami meleget, és töltsük fel szervezetünk energiakészleteit. Ne essünk pánikba, óvakodjunk az apátiától, ami sokkal veszélyesebb, mint a kihűlés.
Optimizmus
Tartsuk fenn a pozitív gondolkodásunkat. Ez természetesen önmagában nem segít az állapotunkon, de az optimizmus fontos fegyver a túlélés érdekében. Az energiapazarlás, a vészhelyzetbe való kerülésünk miatt önmagunk ostorozása nem segíti a túlélést. Jóleső gondolatok a szeretett személyekről, kedvenc elfoglaltságunkról, kedvelt helyekről – ezek segíthetnek elfeledtetni, hogy túl kell élni az éjszakát, és ki kell várni a segítséget.
Kommentáld!