Elképzelni is nehéz, milyen érzés, amikor valakinek szívinfarktusa van: ezt igazán csak azok tudják, akik át is élték. Ők viszont nagyon sokan vannak.

Szerző:Ferenczy Mária

A szívinfarktus melegágya

A „szívinfarktus” a szívizomzat oxigénhiányos állapotban bekövetkező károsodását jelenti. Ennek oka a szívizomzatot mint szövetet tápláló egy vagy több ún. koszorúér elzáródása, ami leggyakrabban érelmeszesedés következtében alakul ki. Az érelmeszesedés folyamata során először csak apró felrakódások, plakkok jelentkeznek az erek falain, majd ezek egyre gyarapszanak, vastagodnak, csökkentve az érfal rugalmasságát, és szűkítve a keresztmetszetét, akár a teljes elzáródásig.

Az érelmeszesedés folyamata már fiatalkorban elkezdődhet, és számos hajlamosító tényezőt ismerünk, melyek elősegítik a folyamat előrehaladását. Ilyenek például a dohányzás, a stressz, a magas vérzsír- és koleszterinszintek, az alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és az elhízás. Emellett vannak olyan krónikus betegségek (például a cukorbetegség és a köszvény), amelyek szintén hajlamosíthatnak a szívinfarktus kialakulására. Jelentős szerepet játszik a genetika is: ha már fordult elő a családunkban egy vagy több infarktus, jóval nagyobb eséllyel alakul ki a leszármazottakban is szív- és érrendszeri betegség.

Sikeres túlélés

Ahhoz, hogy egy hirtelen kialakuló szívinfarktus esetén ne következzen be halál, és ne legyen maradandó szívkárosodás, a legfontosabb tényező az IDŐ. Az ér elzáródását követően rendszerint (kivéve az igen súlyos eseteket) még kb. 1-2 óra állhat rendelkezésre ahhoz, hogy azt újra megnyissák, és a szívizomzat ismét oxigénhez jusson. Ez ún. szívkatéterezéssel történik: egy végtag erén keresztül katétert vezetnek fel, az ezen keresztül befecskendezett kontrasztanyag megmutatja, hol a baj. Ezután a katéterrel átfúrják az elzáródást, és egy vékony, de erős hálót – stent – helyeznek fel, amely kitámasztja az érfalat, és ezáltal nyitva tartja az eret. 

Mivel szűkös a rendelkezésre álló idő, elengedhetetlenül fontos, hogy nem szűnő mellkasi panaszok esetén azonnal hívjunk mentőt. Ha az infarktus nem jellegzetes tünetekkel, hanem hányással, gyomortáji fájdalommal jelentkezik, nehezebb a dolgunk, de fontos, hogy ilyen esetekben is gondoljunk a szívinfarktusra mint lehetséges kiváltó okra. 

A sikeres beavatkozás után kezdődik a rehabilitáció: gyógyszeres terápia, életmódváltás, stresszkezelés. Ezek mind elengedhetetlenek az újbóli infarktus megelőzése szempontjából, hiszen az alapprobléma változatlanul fennáll: a katéterezés során egy érszakaszt elláttak ugyan, de sok esetben nemcsak egy, hanem több, akár számos ér érintett a gyakorlatilag általánosan jelen lévő meszesedésben.

A teljes cikk elolvasható a WEBBeteg.hu oldalán