Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Elképesztő mennyiség: 1,8 millió tonna ételhulladék keletkezik évente Magyarországon, miközben tízezrek számára napi szintű problémát jelent az étkezés megoldása. Mindez nem csak országunkban, hanem világszerte is komoly – például az EU-ban is gigászi a pazarlás: 88 millió tonna élelmiszer kerül kidobásra évente.
Az élelmiszerhulladék több forrásból is származhat, ennek típusai Magyarországon így oszlanak meg:
kereskedelemből származó ételhulladék – 5%
vendéglátásból származó ételhulladék – 15%
gyártói felesleg – 39%
fogyasztói felesleg – 41%
Tehát a magyar élelmiszerpazarlásnak legnagyobb szelete a háztartásoknak köszönhető. Ez azt jelenti, hogy évente átlagosan 68 kg élelmiszert dobunk ki fejenként.
Mi a megoldás?
A kereskedelmi pazarlás csökkentésének érdekében már hatékony kampányok futnak az élelmiszerkereskedő hiper- és szupermarketek által. A vállalati szférában az ilyen törekvések folyamatosak, Magyarországon több élelmiszerlánc is – köztük például a Tesco, az Aldi, az Auchan és a Metro – vállalja, hogy a nap végén megmaradó, el nem adott termékeiket partnerszervezeteik és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segítségével eljuttatják a rászorulókhoz. A szervezet csak 2017-ben 8.000 tonna még felhasználható élelmiszert mentett meg, és sok kereskedelmi lánccal együtt küzdenek ezért a célért.
Az Egyesület emellett a gyártói feleslegekkel is dolgozik, élelmiszercsomagokat állítanak össze belőlük a nélkülözők számára. A vendéglátásból származó, valamint a fogyasztói felesleg csökkentése azonban máig egy komoly, meg nem oldott probléma. Bár az Egyesületnek számos törekvése volt már az e területekről származó élelmiszerek mentésére, a rendkívül szigorú jogi és belső szabályozások, a logisztikai nehézségek, valamint az erőforrás hiánya miatt ezzel egyelőre nem jártak még sikerrel.
NÉZZE MEG: Heti Napló Sváby Andrással 2017.12.17. Magyarország riportmagazinja! Második téma 17.45-től:- Elképesztő mennyiségű éltel dobnak ki élelmiszerláncok
Hogyan lehetne akkor mégis tenni valamit az éttermek által kidobott ételek nagy mennyisége, és a hihetetlen mértékű háztartási pazarlás ellen?
A vendéglátásból származó ételhulladékot úgy csökkenthetjük, ha rászokunk a megmaradt ételünk elcsomagoltatására. Manapság már egyáltalán nem ciki elvinni és később megenni a maradékot, és ezzel picit máris hozzájárultunk az ételpazarlás csökkentéséhez.
A legnagyobb falat azonban a háztartási ételhulladék problémája.
Az otthoni ételmaradék eladományozása egyrészt rendkívül körülményes lenne, másrészt pedig jogi szabályokba ütközne, így a téma szakértői szerint hosszú távon más megoldásra van szükség: elsősorban a túlvásárlást kell megelőzni.
Megelőzés
A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói nemrégiben komolyabban elkezdtek foglalkozni a megoldással, és egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül igyekeztek válasz találni a fogyasztói pazarlás kérdésére, meghívott szakértők segítségével, akikkel közösen olyan mindennapi tanácsokat gyűjtöttek össze, melyekkel az esetleges túlvásárlás, és így ezzel együtt a fogyasztói élelmiszer-pazarlás is megelőzhető:
Ne menj éhesen vásárolni! A kidobás nagy része származik impulzusvásárlásból.
A boltban csak azt vedd meg, amit később tényleg megeszel vagy fel is használsz!
Inkább kisebb mennyiségeket szedj a tányérodba. Mindig van lehetőség újra szedni.
Étkezés után ne pakolj el egyből az asztalról! Ha elöl hagyod, nagyobb az esélye, hogy hamarosan úgyis elfogy.
Otthon tedd előre a polcokon vagy a hűtőben a hamarosan lejáró, megromló termékeket!
A maradék főtt ételt, vagy akár a kenyeret, sajtot, felvágottakat fagyaszd le!
Ne feledjük: kis odafigyelés, nagy eredmény!
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!