turizmus 2013.01.30. | 06:48 Zakopane télen
A síelésnek itt már több, mint százéves hagyománya van, ez Lengyelország sífővárosa...
Ha síelésről van szó, szinte mindenkinek Ausztria, Olaszország vagy
Szlovákia ugrik be először. Éppen ezért választottuk idén Zakopanét, a
lengyel síparadicsomot, ami alig 5 órás autóútra található
Magyarországtól.
Zakopane Lengyelország legmagasabban fekvő városa (838 méterrel a
tengerszint felett). A síelésnek már több, mint százéves hagyománya van,
ez az ország sífővárosa, ezért indulás előtt érdemes tájékozódni, mikor
van síszünet a régió iskoláiban, hogy elkerüljük a legnagyobb
tömegeket.
A város növekvő népszerűségének köszönhetően egyre több sípályát
építettek ki, Zakopane környékén több, mint 50 sífelvonó található.
Ugyan a sípályák nem olyan hosszúak, mint az Alpokban, de a teljesen
kezdők és a gyakorlott síelők is találhatnak nekik megfelelő nehézségű
pályát. A legtöbb sípálya estig nyitva van, ezért sötétedés után
világítással segítik a síelőket, illetve rendszeresen karbantartják, ha
kell, hóágyúzzák a pályákat.
A sífelvonók környékén és a városban rengeteg helyen lehet snowboard és
sífelszerelést bérelni nagyon jutányos, napi 30-50 zlotyis áron. Aki
kezdő vagy újrakezdő, érdemes oktatót is felfogadnia, ez egy kicsit
költségesebb, 1 óra kb. 75-100 zlotyi, de ez tartalmazza az oktató
összes költségét. Sajnos nincs egységes ski-pass, minden felvonóra külön
kell megvásárolni a jegyeket, ezért az árak is változók. A napi bérlet
70-100 zlotyiba kerül, de léteznek úgynevezett karnetek, amik egy-egy
felvonóhasználat után bizonyos mennyiségű pontot vonnak le. Ez a bérlet
azért nagyon praktikus, mert a fel nem használt pontokat visszafizetik a
pénztárnál. Nincs egységes sípályarendszer sem, tehát az egyes
területeket külön kell megközelíteni autóval, busszal vagy lovasszánnal.
Zakopane igazi síparadicsom, a téli sportok szerelmesei válogathatnak a
lehetőségek közül: sok sífutásra alkalmas és kijelölt terep található a
város környékén, illetve aki nem unja, ha csúszik a talaj a lába alatt,
az akár korcsolyázhat is. Akinek pedig a nap végére tele van a hócipője,
ejtőzhet egyet a helyi aquaparkban.
Negatívum, hogy a középkorú és idősebb generáció nem beszél idegen
nyelven, de a lengyel-magyar barátságra emlékezve nagyon segítőkészek és
ha kell, kézzel lábbal útbaigazítanak. Az éttermekben, pénzváltóknál,
szállásokon biztosan nem lesz probléma, hiszen érdekük, hogy a
turistákat kiszolgálják.
Zakopane egy külön világ Lengyelországban a sajátságos nyelvével, amit
még a honfitársak is nehezen értenek, az egyedi szokásokkal, a góral
építészeti stílussal, az isteni konyhával és a sokszor áprilisig-májusig
tartó síszezonnal. Aki teheti, inkább a Łysa Plana határátkelőhelyen
lépjen be az országba és Zakopane felé ne a főútvonalat kövesse, hanem
válassza a hangulatosabb erdei utat, amit télen ritkábban takarítanak,
de sokkal hangulatosabb.
Aki szeretne letérni a turistaútvonalakról, látogassa meg a főutca
(Krupówki) végén, a Gubałówkára vezető felvonó közelében található
piacot és szerezze be onnan a szuvenírokat, kóstolja meg a frissen
sütött füstölt sajtokat, az oscypkit egy kis áfonyadzsemmel. A lengyel
és főleg a góral vendéglátás bőségességéről híres, egyszer mindenképp
érdemes egy autentikus éttermet meglátogatni, és megkóstolni a savanyú
káposztalevest (kwasnica), a csülköt (golonka) és a különféle sült
kolbászokat. Desszertként a házi túrósüteményt, kísérőként pedig a
forralt bort, a meleg sört vagy a híres lengyel vodkát, a Zubrówkát.
Huszár Kata
baratno.com
Kommentáld!