turizmus  2012.04.17. | 10:01 Túraajánlat – A Sószoros Természetvédelmi Terület

A Sószoros Természetvédelmi Terület Parajd határában két bejáraton át is megközelíthető. Állandó felügyeletét a Korond-Parajd Természetvédelmi Gondnokság látja el, ami 2011 tavaszán nyerte el a parajdi Sóhát és Sószoros, a korondi Csiga-domb rezervátumok és a Fenyőkúti Tőzegláp Natura 2000 terület felügyeleti jogát.



A parajdi sótömböt a Korond pataka vágta ketté, létrehozva a Sószorost, ahol a látogató különböző sóformációkat tekinthet meg a felszínen, sósforrásokat kóstolhat, illetve kipróbálhatja a kalákában felújított hagyományos népi sós iszapfürdőt. A Sóvidéki Vendégfogadók Egyesülete és a Gondnokság 2011 nyarán egy 1 km hosszú, 7 helyszínen információs táblákkal és jelzésekkel ellátott tanösvényt alakítottak ki a Sószoros területén. Parajd és Alsósófalva találkozásánál egy hídon, majd a régi bányatelepen keresztül indul az út a szorosba. A bejáratot nagyméretű banner és táblák jelzik, illetve a Gondnokság felügyelői várják a látogatót június-október időszakban. A tanösvény útvonala itt egy térképen megtekinthető. Az első állomás a beszakadt József akna, a régi bányatelep része, itt 1762-ben kezdték a sókitermelést.

A 80 m mély, harang alakú aknából négy pár ló és egy felvonószerkezet segítségével, bivalybőrben hozták felszínre a sót. Az aknától kis erdei fenyő erdőn át vezet az ösvény a második ponthoz, ahol állandó és időszakos sósforrások terítik szét a sós vizet a területen ún. sómezőt alakítva. A víz párolgása és a só kicsapódása révén borsó és kocka alakú sókristályokat figyelhetnek meg a pocsolyákban. A harmadik pontnál láthatják a szoros legnagyobb állandó sósforrását, illetve az esővíz által a sótömb felszínén kialakított barázdákat, a sókarrokat, valamint borsós felszínű sókarfiolokat. Az ösvény innen lépcsőzetesen kialakított domboldalon halad tovább fölfelé a negyedik ponthoz, a sódolinához. A dolina pereméig felfelé halad a turista, onnan pedig lefelé, a tölcsér alakú vízgyűjtő közepe felé. Ez egy kitérő, innen ugyanezen az útvonalon vissza kell menni a hármas pontig, ahonnan a patak mentén folytatódik tovább útja. A bal oldalt figyelve egyre nagyobb tömegekben tárul a látogató elé a felszínre került kősó, mely napos, meleg időben vakitó fehérségben tündököl. Az ötödik pontnál ugyancsak sókarrok figyelhetők meg nagy kiterjedésben. Köveken lépegetve kelhetnek át a patakon a hatodik állomáshoz, a sós iszapfürdőhöz.

Az öltöző falán olvashatják a hagyományos népi receptet, az iszaphoz mellékelt „használati utasítást”. A szervetlen eredetű sós gyógyiszapot a helyiek évtizedek óta kúraszerűen használják reumatikus és ízületi panaszokra, bőrbetegségekre, vagy akár nőgyógyászati gondokra. Az utolsó, hetedik ponthoz kis lengőpallón át vezet az út.

Egy beszakadt dolinasort lezáró sógerincet figyelhet meg a kiránduló, ahol észrevehető az eddigiektől eltérő kétoldali erózió. A tanösvény végét jelentő állomástól szekérút vezet Parajd felső bejáratához a 13A főútra.

A Korond-Parajd Természetvédelmi Gondnokság a korondi Csiga-domb földtani rezervátumot is hasonlóan felügyeli (Korond alsó bejáratánál). Az ösvény melletti korlát vezet végig az üledékkúpot folyamatosan építő forrásig, majd a domb tetején levő kilátóig.

A Gondnokság tevékenységeiről részletesebben olvashatnak a www.korpa.ro oldalon, vagy a K.O.R.P.A Facebook profilján. A Sóvidék Turisztikai portálján a www.sovidekiszallasok.hu – on környék turisztikai egységeinek, látványosságainak a bemutatása található.