turizmus  2012.05.21. | 22:22 137 éves a szovátai Medve-tó – VIDEÓ

Szombaton a Medve-tó 137 éves születésnapját ünnepelték Szovátán, a rendezvényre a Maros Megyei RMDSZ kampánykaravánja is ellátogatott. A szovátai önkormányzat 2000-től minden évben megünnepli a jeles napot. Idén is változatos programokkal, vetélkedőkkel, koncertekkel és utcabállal várták a helyieket, no meg a turistákat.

A Medve-tó különlegessége, hogy az egyetlen olyan tó, melynek kialakulásának kezdetét napra pontosan ismerjük, azaz 1875. május 27-e. A legenda szerint a bánatos tündérasszony könnyéből fakadt a tó. Tudományos források viszont arról írnak, hogy egy hatalmas felhőszakadás következtében beszakadt egy kaszáló, annak helyén keletkezett a tavacska. Bármi is az igazság, Szováta sokat köszönhet e különleges természeti jelenségnek.

Péter Ferenc polgármester, Szováta: „Pontosan lehet, majdnem percpontossággal tudni a születésnapját. És mivel a Medve-tó turisztikai szempontból a legfontosabb Szovátának, és gyakorlatilag ő hozza ide a rengeteg turistát, gondoltuk, hogy ezt meg kell minden évben ünnepelni.”

Péter Ferenc 2000-ben lett a település polgármestere, azóta az önkormányzat minden évben megszervezi a születésnapi rendezvényt. A bográcsgulyás mustra idén sem maradt el. A zsűrinek 18 csapat főztjéből kellett kiválasztania a legjobbat.

Lokodi Edit Emőke elnök, Maros Megyei Tanács: „Mindegyik ízében, állagában a nagymama vagy keresztmama gulyására hasonlított, mégis a legfinomabb gulyást a Mátyás huszárezred főzte.”

Maros megye fejlesztési stratégiájában továbbra is prioritást élvez Szováta és környéke, tudtuk meg az elnök asszonytól, ugyanis a Medve-tó hozza a legtöbb turistát Maros megyébe. Turistacsalogató programnak az idei Medve-tó napi rendezvény is beillett, hiszen a szervezőknek szemmel láthatóan minden korosztályt sikerült megszólítaniuk. A három napig tartó rendezvény vasárnap ért véget.

Both Eszter
Erdély Tv

MEDVE-TÓ LEGENDÁJA

A tündérasszony könnye

Szováta felett az erdoben, nem is olyan rég, volt egy szép tisztás. Bükkfa csipkézte széleivel, olyan volt, mint egy leterített medve. Itt élt fényes palotájában egy csodaszép tündérasszony. Bebarangolta az erdoket, mezoket és amerre járt, nyomában csak úgy fakadt a sok tarka virág.

Egy szép napon, amikor a környéket járta, megpillantott egy ügyes székely legényt, aki éppen a juhait orízte.

•  De szép! – mondta, és egyszeriben beleszeretett.

Nem volt attól a perctol nyugta. De a tündértörvény tíltotta, hogy találkozzék vele. Csak az éj leple alatt ereszkedett le a Juhod völgyébe, hogy hallgassa kedvese keserves nótáját.

- Értem sír a furulyája! –sóhajtotta ilyenkor a szépséges tündérasszony, de ügyelt, hogy a kakasszóra visszaérjen börtönébe, a fényes palotájába. Nyomában ilyenkor csupa tuzvirág nyílott.

•  Nélküled- így egy szép napon a tündérasszony- se szépnek, se

csúnyának nem érdemes lenni! –avval elhatározta, dacol a tündértörvénnyel, és találkozik a dali székelylegénnyel.

Le is ereszkedett a völgybe, homlokán a fénylo vacsoracsillaggal, de hogy közeledett kedvese esztenájához, meglátta, hogy egy szép leánnyal csókolózik.

- Te szerencsétlen halandó-, ezért keseruen meglakolsz mondta, és

azon nyomban a dali székely legény, az esztenája és a juhai vakkové változtak.

- Jaj nekünk! –borult a leány a szeretoje alakját megörzo hideg kore, de teste melegével sem tudta életrekelteni azt, aki egyszer kové változott.

- De a kegyetlen, csodaszép tündérasszony is keseruen meglakolt. Többé nem lelte helyét, arccal se fordult a palotája felé, csak a hegyeket járta, fehér fátylát a tövisbokrok megszaggatták, foszlányaiból sóvirág lett és ellepte a hegyeket.

•  Sullyedj el! Tuzhelyed többé nem lehet otthonom- mondta, amit egyszer a tekintete a fényes palotája felé tévedt.

Eltünt bizony az és a helyén egy íszónyatosan mély gödör tátongott.

Szélei ma is állataink királyára emlékeztetnek.

- Jaj nekem is rogyott a földre a szívtelen tündérasszony, és szemébol, amelyet eddig még nem ásztatott soha könny, sóspatak fakadt.

Az elsullyedt palota helyén így keletkezett a Medve-tó, amelyet alulról még ma is az elkárhozott tündérasszony tuzhelyének parazsa fut és Szováta felett a viharban az o bánata jajong.