turizmus  2012.09.28. | 00:29 Túraajánlat – Csíksomlyó hegyei, a Nagysomlyó és a Kissomlyó – AUDIÓ

A somlyói vulkáni tömb a Hargita-hegységnek az Olt völgyétől keletre eső tartozéka, erózióval kidolgozott hatalmas andezit-kőbörc. Keleti és déli oldalát fenyveserdő borítja, nyugati oldala pedig sűrű bükkössel van benőve.

Tetején egy 25 m magas fémcsőből épített kilátótorony áll, innen lehet a legjobban belátni az egész Csíki-medencét. A kilátóról megtekinthető a minden év pünkösdjén megtartott csíksomlyói búcsú szentmiséinek helyszíne, a Hármashalom oltár, a Kissomlyó-hegyén lévő három kápolna, valamint a kegytemplom és kolostor. A hegycsúcs alján vezet végig a búcsús út, amelyen a keresztalják vonulnak a Kissomlyó nyergéig.



A sűrű erdővel borított Nagysomlyó-hegynek kettős csúcsa van, amelyeket lapályos hegyhát köt össze. A magasabbik csúcson a Nagysomlyó-vár, a nép nyelvén a Sóvár romjai láthatók, az alacsonyabb csúcson egykor a Csíksomlyóra letelepedett fehér barátok kolostora és kápolnája állt.

A Nagysomlyó-vár romjai

A Nagysomlyó-vár Hargita megye Műemlékeinek 1992-es Hivatalos jegyzékében régészeti rezervátumként szerepel.

A Nagysomlyó-hegy legmagasabb csúcsán egykor a Nagysomlyó-vára emelkedett. A hegytetőt két egymással párhuzamos várfal vette körül. A belső fal 330 méter lehetett, ettől 20 méterre volt a külső fal, amelyet kívül vársánc övezett.

Főbejárata a délnyugati oldalon lehetett, a Nagysomlyó kisebbik csúcsára vezető hegynyergen, amelyet terjedelmes bástyák és tornyok védelmeztek. Az egykori várudvaron két mély üreg található, az egyik a vár kútja, a másik valamely épület pincéje lehetett. A várudvar közepén található a kilátótorony.

A várat, a szájhagyomány szerint Sóvárként emlegették. Azért is nevezhették így, mert a közeli Hosszúaszó völgyén át vezetett Moldva felé a történelmi „sóút.” Valószínűleg, Moldvából a hegyeken át a csíkiak számára szállított sót, a megközelíthetetlen véd- és bástyafalakkal körülvett várba vitték fel megőrzés végett.

A másik magyarázat, mivel a Nagysomlyó-hegy a legmegfelelőbb kilátópont az egész Csíki-medencében a térség megfigyelésére, a Sóvár a csíki lármavárak egyike lehetett, és a népvándorlás korában keletkezett.

A hegy oldala nagy, lapos és faragott kövekkel van borítva, amelyek valószínűleg a várból gurultak alá. Ezt igazolja a ferences kolostor folyosóján elhelyezett két kőtömb is. Az egyik egy oszlopnak lehetett az alsó része. A kő párkánya díszített, szakértők szerint a napsugarat jelzi, ami az ősi Napkultuszra utal.

A másik kőtömb egy oszlopnak lehetett a teteje, amelyen szintén motívumok találhatók.

A díszítések számának ugyancsak szimbolikus jelentést tulajdonítanak. Az oszlopfő közepén egy kígyó formája van a kőbe vésve, amely szintén pogány istenséget szimbolizál.

A Nagysomlyó keleti oldalán lévő lankás pusztán egykor remeték laktak. Az utolsó remete Vizi Márton volt, akiről a helyet Vizi Marci pusztájának nevezték el.

wikipedia.org