Gépek és modern technológia nélkül építették őket, bravúros kivitelezésük még a 21. századi mérnököket is lenyűgözi.

A fáraó titka

Az ókori világ legnagyobb csodáinak listája nem lehet teljes anélkül, hogy említést ne tennénk Egyiptom híres piramisairól. Szakértők sokáig nem tudtak magyarázatot adni arra, hogyan alkothatták meg a régi egyiptomiak ezeket a tökéletesen összeillesztett építményeket. Bár azt már régóta tudni lehetett, hogy minden valószínűség szerint faszánokkal mozgatták a köveket, az továbbra is rejtély maradt, hogyan oldották meg, hogy a szántalp ne süllyedjen el a puha homokban. Az amszterdami egyetem fizikusai nemrég erre is fényt derítettek. A magyarázat triviális, és meglepően egyszerű, az egyiptomi munkások valószínűleg vízzel locsolták a homokot, ami lehetővé tette, hogy a szán könnyen haladhasson, csupán feleannyi erőkifejtés is elég volt a kövek mozgatására. Tudósok feltételezése szerint több mint 100 ezer rabszolga dolgozott az évek során ezeken a titokzatos sírokon, amelyek még ma is a legjelentősebbek a Világ Hét Csodájának listáján.

Rejtélyes kripta Jordániában

A Petra kincseként emlegetett Haznet al-Faraún rózsaszín homokkőbe vájt sziklatemploma az ókori világ egyik legjelentősebb építménye. Petra 262 kilométerre található Jordánia fővárosától, Ammantól. Egykor a nabateusok uralkodtak ezen a bámulatos helyen, ahol akkoriban több mint 30 ezren laktak. A város jelentőségét kedvező kereskedelmi és földrajzi helyzetének köszönhette. A kutatókat régóta foglalkoztatja a sziklába faragott monumentális palota, amelynek falai mögött csupán hatalmas, sötét terek találhatók. Titkukat eddig nem sikerült megfejteni, senki sem tudja, mire szolgáltak. Egyes régészek szerint valószínűleg sírkamrának használták őket, ez idáig azonban emberi maradványt nem találtak bennük. Mások úgy gondolják, hogy kincstárnak készült az egyiptomi fáraó számára Mózes idejében.

A város vesztét a földrengések és az iszlám terjeszkedése okozta, emiatt sokan elhagyták Petrát. A sziklavárosra Johann Ludwig Burckhardt bukkant rá 1812-ben. A leglenyűgözőbb az építményekben az aprólékos munka, amely csodával határos módon nagyrészt sértetlen maradt. Szakértők sokáig nem jöttek rá, hogy az építők hogyan juthattak fel a 39 méteres magasságba, hogy megépítsék a Haznet al-Faraúnt. A kutatások szerint valószínűleg peremet faragtak ki a sziklából, és azon álltak, miközben dolgoztak. A munka jelentős hányadát minden jel szerint csákánnyal végezték.

Buddha különös világa

Jáva középső területén létezik egy hely, amely a maga különleges látványával minden látogatójába belefojtja a szót. Jáva már önmagában is a világ egyik legizgalmasabb szigete. A hegyi dzsungelek és látványos rizsföldek egzotikus környezetében fekszik a 8. századból származó Borobudur, amely mostanra a világörökség része, a buddhizmus egyik legmeghatározóbb építménye. Az épület megalkotása körülbelül 75 évig tarthatott, 34 méter magas, és mintegy 55 ezer köbméter kőből épült fel.

Minden sztúpa-harang egy-egy Buddha-szobrot rejt magában. Az épület felülről nézve egy háromdimenziós mandala képét adja, amely a világmindenség ábrázolása. A Borobudurban megjelenik a jó és a gonosz örök harca, a remény, a vágy, a szenvedély és a reinkarnáció. Az épület befejezése után 200 évvel a különleges kőtemplom már elhagyatottan állt, nagyrészt a Gunung Merapi nevű vulkán kitörése miatt. A várost 800 éven át hamu borította, később pedig a dzsungel vette uralma alá, végül a nem mindennapi épületeket a holland gyarmatosítókkal érkező archeológusok fedezték fel.

Chand Baori, a szellemkút

Az indiai Csand Baori-kutat a legenda szerint szellemek építették a 10. század környékén. Bár ez merész feltételezésnek tűnhet, nehéz megmagyarázni ennek a tökéletesen kivitelezett lépcsőegyüttesnek a létrejöttét. Bár a történelmi háttér a valóságban kevésbé misztikus, a kivitelezés körülményeit azonban ma is rejtély fedi. A legvalószínűbb, hogy a kutat a 8. és a 9. század fordulóján építette egy Csanda nevű király, hogy megoldást nyújtson az aszályra. A kút összegyűjtötte az esővizet, így megoldódott a vízellátás. A körülbelül 13 emelet mély, V alakú kút zöld vízéhez becslések szerint 3500 lépcsőfok vezet le. A király állítólag a kutat Hasat Matának, a Boldogság és Öröm Istennőjének ajánlotta. Az építmény sokak számára ismerős lehet, hiszen előszeretettel használják olyan híres mozifilmek forgatási helyszínéül, mint például a Batman.

Sigiríja erődje

Mélyen Srí Lanka közepén egy különös formájú, hatalmas szikla található, mely lenyűgöző látványt nyújt, ahogyan kiemelkedik a zöld trópusi növényrengetegből. E köré a sziklatömb köré építették Sigiríja települését. A 200 méter magas szikla tetején Kászjapa király építette bevehetetlen fellegvárát 1500 évvel ezelőtt. A komplexum az ősi várostervezés egyik legrégebbről fennmaradt példája, a sziget történetében rendkívül fontos szerepet játszott.

A hatalmas kőépítmény nevét fekvő oroszlán formájú erődjéről kapta, melyből mára csupán az állat mancsai maradtak meg. Ez a hatalmas kőoroszlán fogadta a Sigiríjába érkező látogatókat, és figyelmeztette az ellenségeket. A király a komplexum köré pazar kertet terveztetett. A szikla teteje szintén gyönyörű parkosított, mértani pontossággal tervezett kerteknek, medencéknek, szökőkutaknak és az egykori palota maradványainak ad otthont.

A felső kertek karbantartásához fejlett öntözési rendszert használtak, mely a felszíni és felszín alatti hidraulikus rendszerekből állt össze. A föld alatti vízvezeték-hálózat csodával határos módon még ma is működik.

Póta Szilvi
otvenentul.hu