Idegenforgalmi témában szervezett konferenciát csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a megyeháza és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, ezzel hivatalosan is elkezdődött a Turizmus Éve Háromszéken rendezvénysorozat. Az előadásokból kiderült, jó irányú változás érzékelhető a megye turizmusának fejlődésében, tavaly közel százezer vendég érkezett Háromszékre, növekszik Székelyföld idegenforgalmi értéke.

Kovászna Megye Tanácsa múlt év végén döntötte el, hogy 2017 a turizmus éve lesz Háromszéken, ilyen még nem volt Romániá­ban – indította a konferenciát Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke. Az a cél, hogy erősödjék ebben az ágazatban az összefogás, Székelyföldnek turisztikai nagyhatalommá kell válnia.

A megyei önkormányzat turizmusra vonatkozó együttműködési megállapodást ír alá a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatát képviselő Fosztó Mónika tanszékvezetővel – közölte Tamás Sándor. A megyeitanács-elnök ismertette: tavaly százezer turista érkezett Háromszékre, 90 százalékuk román nemzetiségű, míg az ide látogató vendégek 5−7 százaléka anyaországi. Nagyobb nyitás kell, jöjjenek minél többen, magyarok, románok egyaránt, ezért az elkövetkező időszakban új pályára szeretnénk állítani az idegenforgalmat. Azokat az idegenforgalmi látványosságokat kell megmutatni, amelyek csak nálunk vannak, erre jó lehetőség a kastélyturizmus, Háromszéken ugyanis 165 nemesi kúria, kisebb kastély található, „erre a román bloggerek is felkapták a fejüket”. Nem tudunk síparadicsomokkal, termálvizes üdülőhelyekkel versenyezni, erősségünk az, ami máshol nincs, kitörési lehetőség így a mofetta, a hideg fürdő és a gyógyvíz, az elmúlt 6−8 évben épített kis vidéki kezelőközpontok, népi fürdők. Újdonságként említette a képzések szervezését is, mert legnagyobb problémát a képzett munkaerő hiánya jelenti, jó szakács, pincér és báros nélkül elképzelhetetlen a vendéglátás. Lehetőséget látnak a lovas turizmusban, ugyanakkor az elkövetkező időszakban nagyobb figyelmet fordítanak diákok táboroztatására, ezt a célt szolgálja majd az épülő kommandói diáktábor is.

Sepsiszentgyörgy esetében is nagy várakozásaink vannak, kitörési pont, húzóágazat lehet a turizmus – hangsúlyozta Tóth-Birtan Csaba alpolgármester. A megyeszékhely kulturális kínálatát, illetve Sugásfürdőt említette idegenforgalmi vonzerőként, megjegyezve: ritkaságnak számít a Székelyföldi Vadászati Múzeum is. Az önkormányzat generáló pólus lehet a magánszektor számára – tette hozzá, s az eddig problémát jelentő Bodok Szállót április közepén áruba bocsátják, remélik, a versenytárgyaláson lesz vásárló.

A turizmust egy-két éve sikerült kimozdítani abból az áldatlan állapotból, amikor csak beszéltek arról, hogy mekkora potenciállal rendelkezünk, viszont a tények, a számok azt mutatták, az ágazat Háromszék gazdaságának két százalékát sem teszi ki – magyarázta Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ez annak is köszönhető, hogy 2015-ben elkészült a megye fejlesztési stratégiája, a Potsa-terv, s az is fontos, hogy 2016-ban ellepték térségünket a bloggerek, turisztikai újságírók, akik vitték hírünket mindenfelé, de a kamara is megalapította panziós tagozatát. Következő nagyobb gasztroturisztikai projektjük a Szent György Napok alkalmával szervezendő Romudvar. Elkészítették a megyei vendéglátók, szállásadók adatbázisát, most az idegenvezetők felleltározásán dolgoznak.
A turisztikai miniszter üdvözletét tolmácsolta Camelia Tărniceru, a szaktárca igazgatója. A mostani tanácskozás azt jelzi, a háromszékiek is megértették, a turizmus fejlődési lehetőséget jelent, ehhez a minisztérium partnerséget ajánl, várják az itteni projekteket. A Romániai Turisztikai Egyesületek Föderációjának elnöke, Corina Martin elmondta, szövetségük tizenhatodik tagja a háromszékiek egyesülete, a fejlesztésben pedig a magán- és a közszféra együttműködése biztosíthatja az előrelépést (ezt az általa vezetett, a román tengerpartot és a Duna-deltát tömörítő egyesület esetében is tapasztalta). Megjegyezte, mindenkinek rögzítenie kell saját fejlesztési lehetőségeit, mert senki nem tudja Bukarestben, hogy mit akarnak a háromszékiek.

A Heves megyei Mátra­derecske polgármestere, Forgó Gábor köszönetet mondott a huszonöt évvel ezelőtti, Kovásznán szerzett tapasztalataikért, akkor ugyanis az alapokat tanulták, mit jelent egy mofetta, s ma már övék Magyarország egyetlen és igen korszerű mofettás kezelőközpontja. Reméli, vissza is tudnak majd valamit adni a segítségből.

Dr. Horváth Alpár geográfus, a BBTE gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának adjunktusa a turisztikai desztináció menedzsmentjéről tartott előadást, hangsúlyozva az élményszolgáltatás fontosságát. Romániának nincs elfogadott és következetesen végrehajtott turisztikai stratégiája, ugyanakkor Székelyföldet sem lehet borvíznagyhatalomnak nevezni, csak ásványvizekkel rendelkező térségnek, illetve azt is megjegyezte: egészségügyi szolgáltatás nélkül nem beszélhetünk gyógyturizmusról. Viszont Románia legfontosabb üzenetének tartja a mostani, Fedezd fel a Kárpátok kertjét jeligét, örül, hogy erősödik az erdélyiség-tudat, annak viszont kevésbé, hogy ez konfliktust is gerjeszt. A székelyföldi turizmus kapcsán megjegyezte: fel kell mérni, mi történik azokkal az erőforrásainkkal, amelyekre turisztikai termékeinket próbáljuk ráépíteni, az ide érkező vendégeknek pontosan kell tudniuk, milyen kiegészítő szolgáltatásokban lehet részük, az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók feladata ismertetni a helyi és a kistérségi kínálatot.

László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke Háromszék új idegenforgalmi brandjének megjelenítéséről (Irány Háromszék – Vizitează Covasna) szólt, illetve megemlítette, megyénk tavaly szerinte elérte a százezer látogatót, noha a hivatalos statisztika csak 97 222 turistáról tesz említést (amelyből 89,91 százalék belföldi, 10,09 pedig külföldi, közülük 4–5 százalék magyarországi). A Kálnoky Vendégházak kapcsán Szabó István, a Kálnoky Alapítvány projektmenedzsere a programok fontosságát körvonalazta, míg gróf Kálnoky Tibor a miklósvári és zalánpataki létesítményekről szólva megjegyezte, azokat nem vállalkozásként hozták létre, az eredetiségre, a korabeli hangulatra fektették a fő hangsúlyt, ám ez óriási tőkét jelent. Az olaszteleki Daniel-kastélyszállót bemutatva Rácz Lilla azt vázolta, miként egészíti ki egymást a tradíció és az innováció, míg a bikfalvi Téglás Panzió elmúlt tizenkét évét ismertetve Szabó Róbert kiemelte: fontos a panziótulajdonosok összefogása. Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátók Egyesületének elnöke a háromszéki gasztronómiáról szólt.

A rendezvény végén három fiatal bukaresti román anyanyelvű turisztikai szakember, blogger – Răzvan Pascu, Florin Arjocu és Andrei Nicolae − tartott igen érdekes előadást, rögzítve: a román közösség érdeklődéssel tekint Székelyföldre, szereti és értékeli az itteni sajátosságokat, a természeti szépségeket és a kulturális örökséget egyaránt, illetve a székely konyhát, ezek mind erős vonzerőt jelentenek. Megfelelő ismertetéssel, reklámozással a jövőben még többen érdeklődhetnek térségünk iránt, a nyitott, a másságot kedvelő román nemzetiségű turisták szemében egyre jobban felértékelődik Székelyföld.

Mózes László
Háromszék