turizmus  2013.03.06. | 14:11 Túraajánlat – Hazajáró: Fogarasi-havasok – VIDEÓ

„ Ó de áldott dolog: meg nem állni! utazni!
Íme, alig kiérve a kék faluból, egy dombtetőn
ülök, gyönyörű délután és a táj nevet.
Alattam folyt az Olt, Olt-on túl
a csillogó havasok: csupa szépség,
tengere a szépségnek!”

Babits Mihály

A Fogarasi-havasok sajátos alakulatú. A hegység vízválasztó főgerincétől, mely legtöbb helyen az országhatárt képezi, hosszú hegyhátak és gerincek ereszkednek le a síkság fölé. A havasok és az Olt-parti hegyhét között terül el a Fogarasi-síkság mintegy a természet által határolt külön kis ország. A hegység a síkságtól meredeken emelkedik fölfelé, csak keskeny ösvények jelölik a helyet amerre a fákat levontatni szokták.

A Kárpátok leghosszabb és egyben legnagyobb alpesi jellegű kristályhegységébe látogatott el a Hazajáró. A Déli-Kárpátok 70 km hosszú hegyvonulat hordozza Erdély legmagasabb csúcsát.

A hegyalja vidékét honfoglaló magyarok, besenyők, majd székely határőrök lakták, később szász telepesek vették birtokba. Aztán átkeltek a hegyen az oltyánok, s úgy megszaporodtak, hogy ezeréves királyságunknak mára csak pusztuló építészeti emlékei maradtak. De mielőtt elkeserednénk, rátalálunk egy dél-erdélyi szórvány magyar szigetre, mely az élni akarást hirdet odalent, az Olt mentén.

A Hazajáró Veresmart erődtemplomától ereszkedett le az Olt mentére, ahol meglátogatták Oltszakadát magyar közösségét. A folyó mentén Kerc ősi ciszterszi apátságáig haladtak, ahonnan a Transz-Fogarasi úton szerpentineztek föl a Fogarasi-havasok központi övezetébe. A Bilea-tótól indult gerinctúrájuk, melynek során a Fogaras-Havasok csipkés vízálasztóját járták végig érintve A Lajta, a Negoj, a Szerbota és a Skála sziklacsúcsait. Végül A Feleki-tó érintése után leereszkedtek a Vörös Torony-szoros irányában.

Az idő vasfoga rendesen felőrölte az Olt-melléki dombvidék népeit. Veresmarton büszkén magaslik a 13. században épült erődtemplom.

Oltszakadát közössége minden körülmények között megmaradt magyarnak. Úgy hírlik, a település maroknyi magyarsága kivételes öntudattal és életerővel rendelkezik, amelyet szakrális központjuknak, a 13. századi eredetű, később evangélikussá lett templomuknak is köszönhetik. Volt átvészelni való gyötrelem itt bőven. Például 1916-ban a faluba betörő román hadsereg a falu férfiainak legjavát a Havasalföldre hurcolta. A templom napjainkban is a falubeli magyarság végvárának számít.

Oltszakadáton körülbelül 125 magyar felnőtt van nyilvántartva. Kicsi a magyar közösség, de annál erősebb. Maga az Istenbe vetett hit az, ami megtartotta a közösséget, erőt adott nekik úgy a határdúlásokkor, mint a kapitalizmus támadásaival szemben is. Minden szervezett tevékenység az egyház felügyelete alatt történik, besegít a szervezésbe, megvalósításba. A közösség egy kulturális központot szeretne létrehozni a gyerekek számára, így is erősítve az összetartozás érzését bennük.

Reméljük sikerülni fog nekik és még sokáig megmarad a kicsi, de annál erősebb magyar közösség!

Duna Tv