Hargita megye három térségének régészeivel tanácskoztak augusztus 11-én Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Barti Tihamér és Incze Csongor alelnök, valamint a megyei tanács munkatársai. A megbeszélés célja a régészeti program folytatása, valamint annak segítségével a régészek munkájának ismertebbé tétele volt.

Hargita megye három térségének régészeivel tanácskoztak augusztus 11-én Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Barti Tihamér és Incze Csongor alelnök, valamint a megyei tanács munkatársai. A megbeszélés célja a régészeti program folytatása, valamint annak segítségével a régészek munkájának ismertebbé tétele volt.

Borboly Csaba javaslatokat várt Botár László, a Csíki Székely Múzeum, Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, valamint Demjén Andrea a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum régész munkatársaitól arra vonatkozóan, hogy miként lehetne jobban összehangolni munkájukat a helyi igényekkel. A megyeelnök meglátása szerint turisztikai célponttá kell tenni az ásatások helyszíneit, a kutatások eredményeit minél szélesebb körben meg kell ismertetni, a régészek tevékenységét be kell emelni a köztudatba.

Botár László, a Csíki Székely Múzeum régésze tájékoztatta a jelen lévőket, hogy bár munkájuk nem annyira látványos, de az elmúlt esztendőkben nagyon fontos kutatási eredményeket értek el, és a helyiekkel való együttműködés is legtöbbször nagyon jól működött. Hozzátette: az ilyen programoknak hosszú kifutási időre van szüksége, amíg valóban eredményesek, turisztikailag is vonzóak lesznek.

– Látszólag keveset ér a régészek munkája, apró mozaikdarabokból tevődik össze, viszont szép csendben nagyon sok pótolhatatlan, felülmúlhatatlan adat kerül felszínre, ami a megyei tanács programjának köszönhető. Olyan ez, mint Orbán Balázs munkája – fejtette ki a régész a megbeszélésen.

Borboly Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy az idén meghirdetendő Regionális Operatív Program kiírásaira a régészeknek is készülni kell, hogy minél nagyobb összegeket hívhassanak le. A most készülő Megyei Fejlesztési Stratégiába pedig belefoglalják a régészeti programot is, így könnyebb lesz a pályázás. A megyeelnök kérte a régészeket, hogy 2020-ig előre nevezzék meg, hol terveznek kutatni, melyek a történelmi, illetve turisztikai szempontból fontos lelőhelyek, amelyeket a fejlesztési stratégiába is bele kell foglalni.
Barti Tihamérnak, a megyei tanács alelnökének javaslata szerint előre kell látni, hogy turisztikai szempontból mit tesznek a településeken az elkövetkezőkben.

– Kérem, jelöljék meg tervezett kutatásaik helyszíneit, hogy megyei szinten is tervezhessünk. Prioritási listára van szükségünk, figyelembe kell vennünk a turisztikai eladhatóság szempontjait. Fontos, hogy jól meghatározott tervek szerint haladjunk, ne csak tűzoltó munkát végezzünk – jelentette ki az alelnök.

Sófalvi András Udvarhely térségéből a homoródszentmártoni templomot emelte ki mint a térség talán legjelentősebb templomát, amely a székelyderzsi templom méltó párja lehetne, ha sikerülne helyreállítani. A templom nagyon fontos turisztikai célponttá válhat. Ebben a térségben jó az együttműködés az unitárius egyházzal. A közbirtokosság és önkéntesek is kiveszik részüket a munkából, továbbá régészeti tábort is szerveztek már.

Demjén Andrea a Gyergyó térségben folyó munkával kapcsoltban beszámolt arról, hogy az elmúlt öt évben négy lelőhelyet tártak fel. Az eddigi tevékenységből a Both vára és Pricske a leglátványosabb. Ugyanakkor ebben a térségben is rendszeresen táborokat szerveztek 5–8. osztályos diákoknak, valamint az Egyesült Államokból és az Európai Unió területéről érkező külföldi önkéntesekkel is dolgoztak. Igény van továbbá arra is, hogy Pricske térségében lovastábor keretében a résztvevőknek régészkedési lehetőséget biztosítsanak.

Közlemény

turizmus  

2014.08.11. | 18:34 Jelentős turisztikai célpontok lehetnének Hargita megyében a régészeti lelőhelyek