turizmus  2013.04.21. | 12:55 Túraajánlat – Hazajáró: Háromszéki-havasok – VIDEÓ

„ Feneketlen mélység tátong egyik helyen,
Másutt az ormok túl nyulnak a fellegen.
Mélység és magasság, világosság s éjjel,
Cserésen változnak itt minden lépéssel.”
Finta István

Ha végigpásztázzuk a Kárpátok koszorúját, nem sok hegységet találunk, amelynek vízválasztó főgerince északdéli irányba húzódik. Erdélyország délkeleti határszegletébe, a Kárpát-kanyarra fókuszálva, ahol a Keleti-Kárpátok vonulata délen visszafordul, a Nemere-hegység és A Bodzai-havasok között a Háromszéki-havasok hívja föl magára a figyelmünket.

A felső Háromszéki-medencének szép háttérképet nyújtó hegylánc északi, Berecki-hegységnek is nevezett tagja 1500 m fölé nyúló gerinceit erdők és puszta legelők borítják, míg oldalát a székely regéknek korunk ártalmai elől menedéket nyújtó, sűrű rengetegek takarják.

Határjáróvá lett a hazajáró, hisz a hazánk ezeréves határát képező havasokból indultak, hogy meglátogatva a népek átjárójának őrhelyét, az Ojtozi-szorost, a kézdii székelyek ősi húsvéti népszokásán, a határjáráson ünnepelték a legszentebb ünnepet.

Gábor Áron ágyúinak figyelmeztető dörgését a mai napig visszahangozzák a háromszéki hegyek, melyek óvó ölelésében úgy megőrződött a hit, hogy e vidéket még ma is Székely Szentföldnek nevezik, mert Kézdiszék magyar népe a feltámadott Krisztusra támaszkodik.

A Hazajáró az Ojtoz forrásvidékéről indulva az Ojtozi-szorosig látogatott el. Ojtoztelep érintésével haladnak tovább egészen Bereckig, Gábor Áron szülőfalujáig. Részt vettek Lemhény és Kézdialmás közös húsvét hagyományán, a határkerülésen, majd a barangolást az Almás-tetőn zárták.

Az 50-es években ezen a környéken bujkáltak a székely betyárok. A fiatal katonaszökevények a közeli falvakba jártak le élelemért. Ezek a fiatalok ellenezték az akkori politikát, ekkor kezdődtek meg a kollektivizálások. Sok ember tönkrement emiatt lelkileg és anyagilag egyaránt. Mivel a fiatal betyárokat üldözték sajnos tragikus sorsuk lett.

Volt idő, amikor az első település, ahová a keletről jövő idegenek történelmi hazánkba érkeztek Ojtoztelep volt. Aztán a határt egy faluval keletebbre, Sósmezőre helyezték át, de az igazi baj akkor jött, amikor nem egy kőhajításnyira, és nem keletre, hanem 500 km-re, és nyugatra tolták a határt a világ dolgait igazító urak.

Így vesztette el végleg jelentőségét az egykori stratégiai átjáró. Aztán jött a kicsi magyar világ, a visszatérés, amire a határvadászok egykori laktanyái emlékeztetnek.

És kész csoda, hogy a katolikus templommal átellenben egy magánház kertjében átvészelte a vörös rémuralom időszakát az Erdély visszatértekor emelt országzászló hármas halom alapja is.

Duna TV