turizmus  2013.04.10. | 15:29 Túraajánlat – Hazajáró: Kelet-Szlavónia – VIDEÓ

„ Nem hagylak el sohasem, kedves kis falum,
Nem sokára itt leszek egy szép   

hajnalom.
Elmúl minden fájdalom, visszatérek még,
Kivirul majd a szabadság, tiszta lesz az ég.”

Szlám József, Szentlászló

A Dráva és a Száva közötti terület keleti részén helyezkedik el Szlavónia. A középkorban ez a terület a Magyar Királyság, a magyar vármegyerendszer szerves részét alkotta. Területén Pozsega, Baranya és Valkó vármegyék osztoztak. A térséget Szent László királyunk csatolta a Magyar Királysághoz. A török aztán megtizedelte a magyarságot, a helyükre telepedő szlávok pedig átrajzolták Szlavónia etnikai térképét.

A Hazajáró kerékpár-túrája a Valpó erődjétől indult, ahonnan a Dráva mentén bicikliztek el kelet fele Eszék városába. A Dráva Dunába ömlésénél, Almásnál érték el az Erdődi-hátat, melynek központjában, Dalyhegyen életerős magyar szietre leltek.

Erdőd várától délre kanyarodtak a Dunával, hogy a hősök városában, Valkóváron, majd a Valkó mentén nyugatra tartva Kórógyon és Szent Lászlón vették számon a délszláv
háborúból újraéledő magyar közösségeket.

Eszék Verőce vármegye székhelye volt egykoron. A város stratégiai fontossága miatt mindig is a hódítók célpontja volt. Legutóbb a délszláv háború idején a szerbek ostromolták, sikertelenül. A város ma már nyugalmas képet fest, újra a monarchia békeidejének hangulatát idézi. Központjában található a hárommillió vörös dísztégla fölhasználásával épült, 1900-ban felszentelt neogótikus Péter-Pál székesegyház.

Az alig 1000 magyarnak otthont adó Eszék múltját meghatározta drávai átkelő szerepe.
A római kortól kezdve itt keltek át a hunok, a germánok, az avarok, a honfoglaló magyarok, a középkorban a keresztes hadak, majd a törökök is 1526-ban Mohács, majd Szigetvár fele. Ezt a törökjárást próbálta megfékezni Zrínyi Miklós is az eszéki híd felégetésével. 1687-ben foglalták vissza a császári csapatok, majd a városba németek települtek, akik a második világháborúig a lakosság többségét képezték.

A folyón nem csak a katakombák miatt érdemes átkelni, de az Eszéki-vár folyóparti panorámájáért is. Visszatérve a közúti hídon belépünk a habsburgok által a 18. században korszerű erőddé alakított vár masszív falai közé, ahol barátságos barokk hangulatú óváros fogad. A főteret a Szentháromság-szobor díszíti, és itt sorakoznak körös-körül a régi Eszék felújított nagyhírű épületei, az egykori városháza, a kéttornyú Szent Mihály templom és a ferences barátok kolostora.

A szerb betöréssel szemben Szent László falu tanúsította a legnagyobb ellenállást a környéken. A helyiek mellett a környék védelmében kivette a részét a magyarországi és külföldi önkéntesekből összeállt nemzetközi egység is. A kitartás és a 152 napig tartó, komoly véráldozatokkal járó bátor ellenállás után végül Szent László elesett.

A szerb bevonulás nyomán kő kövön nem maradt itt. A hősök emlékműve őrzi azok nevét, akik életüket adták a faluért. A földig rombolt faluba csak 1998-ban kezdődött meg a hazatérés és az újjáépítés.

Duna Tv