turizmus  2013.04.13. | 11:42 Túraajánlat – Hazajáró: Liptói-havasok – VIDEÓ

  
„

„A külső falakat képező sziklák és fenyveserdőségek mögött, a leggyönyörűbb völgyek,
csodaalkotású bérczek, borzasztó mélységek,
kristálytiszta tavak, a sziklaromokon nagyszerűen
lerohanó vízzuhatagok tarka képeit
a legnagyobb változatossággal foglalja magában.”

Vahot Imre (1846)

A magas hegységektől környezett és borított Liptó megye tájképi szépségekre és vadregényes jellegére nézve egyik legszebb, legérdekesebb természeti kincsünk. A felhőkbe meredő hegyormok megszaggatott csúcsaikkal s fenyves erdő borította oldalaikkal tekintenek le a Vág völgyének hullámos lapályára, hol apró helységek sorakoznak.

A középponti Kárpátoktól nyugat felé húzódó Liptói-havasoknak 2000 méternyi magasságig emelkedő tetői a havasi legelő minden szépségével pompáznak, míg oldalaikat gyönyörű erdőségek borítják. Míg a zöld fenyvesek koronázta völgyekben a katlanszerű mélyedésekben csillámló tengerszemeket körös-körül elzáró kopár, hegyes sziklák őrködnek a néma csend fölött.

A Hazajáró Mattyasócról indult és a Szent Mária tározó érintésével sétált be Liptó vármegye régi központjába, Szentmiklósba. Okolocsnónál a szmrecsáni patak mentén indultak felfelé. S a zsári-vögyben kapaszkodtak fel a főgerincre. Keletre tartva a vonulaton a Placslivo és Rohács érintésével a Volovecig túrázta, ahonnan a rohácsi völgybe ereszkedtek, hogy a katlan csillogó tengerszemeit körtúra keretében ismerjék meg.

A liptói fennlapályról Vág völgyéből leereszkedve a medencét körülölelő pompás hegykoszorút csodálhatjuk meg. A Vág partján fél évszázada még apró liptói helységeken vezetett volna át az utunk. Ám a 70-es években a folyó felduzzasztásával kilenc ősi települést elárasztották, hogy helyükön hatalmas víztározót alakítsanak ki. Az energia mellett a turizmust is szolgáló tó partján keresztül közelítette meg a Hazajáró Liptó medence központját.

A medence szívében fekvő egykori vármegye székhely nevét a helység templomának védőszentjéről kapta, azaz Szent Miklósról. A fejlődő települést a 14. században Nagy Lajos király ruházta fel városi ranggal, majd a következő században a husziták feldúlták ugyan, de miután Hunyadi Mátyás kiverte őket Liptóból olyannyira feléledt itt az élet, hogy először a környék kereskedelmi központja, majd 1767-ben a vármegye székhelye lett.

Száz éve még tótok, magyarok és nemetek élték a közös korona alatt életüket. Mindez persze ma már csak szép emlék. A régi vármegye háza korunkban más célokat szolgál. A magyar és a német szó is elnémult a városban.

Duna Tv