turizmus  2013.03.12. | 10:51 Túraajánlat – Hazajáró: Nagy-Fátra – VIDEÓ

Égi útját a nap már tizedszer járta,
Hogy fölért a Kárpát kékes oldalára;
Sokszor elfáradt és sokszor felkiáltott:
„Édes egy hazám be nagy a te határod!”

Vajda János
A Kis- és Nagy-Fátra közét egy nem nagy terjedelmű, de igen kies völgymedence foglalja el. A medencét szegélyező magas, erdő, sziklás hegyek lépcsőzetesen ereszkednek alá a Túrócz vize felé. Keleten a legterjedelmesebb mészkő-hegységünk egyike, a a Nagy-Fátra található.

Ez a rideg hegyvilág csak lejtős oldalágakat bocsájt a Túrócz folyó völgyébe. A Piarista tudós, Lovcsányi Gyula leírása óta nagyot fordult a világ, azóta e páratlan táj Szlovákiához tartozik. De a táj mintsem változott, a Nagy-Fátra ma is régi fényében emelkedik a Felvidék középső részén a Kis-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Kömöci-hegység szomszédságában.

A Hazajáró ezúttal a legmagasabb, leglátványosabb, 1500 m fölé nyúló tetőit látogatja meg a hegynek. Ezen felül bekukkantottak a Túróczi-medencébe is, ahol magyar szóval már nem találkozhat az arra járó, de egy-egy eldugott sírkövön vagy emlékművön azért a kíváncsi turista előtt csak elősejlenek a magyar múlt lenyomatai. A hegységet nyugatról övező Túróczi-medence nagy múltú falvait, történelmi várait kerékpárral járta végig a Hazajáró, majd északon elérve a Vágot a keleti és nyugati gerincet elválasztó Fenyőházi-völgyön tekertek fel a hegy belsejébe. A Smrekovica-menedékháztól indították a keleti vonulat csúcsait bejáró túrájukat, majd a Borisov-menedékházban szálltak meg. Innen a déli főgerincet látogatták meg, tetején a legmagasabb csúccsal, az Osztredokkal. Végül leereszkednek a legendás Majer-sziklához.

Az általában apró helységek sűrűn sorakoznak egymás mellett kivált a lapályokon és a hegyek lábainál. Dél felől a Túrócz mellékén haladva mind több érdekes pont tűnik az arra járó elé. Odább a Mosóci-patak mellett találjuk a megye legnagyobb és legvagyonosabb községeinek egyikét, Mosócot. Széles ereszű, kémény nélküli házaival gazdálkodó, kereskedő és főleg szövőipart űző tót lakosaival. A lakosok büszkék, hogy Kollár János, tót író, az ő falujukban született. A község nevezetessége Révay Ferenc báró szép kastélya.

A gazdag tájon olyan nemes családok váltották az őrséget, mint a Berzeviczyek, a Szapolyaiak, a Révayak és még sokan mások. Blatnica faluban különleges épületekre lehetünk figyelmesek, a krónikák szerint jezsuiták tanították meg a túróczi falvak népeit a növényolaj sajtolására és a sáfrány termesztésére.

A közel nyolc évszázados Blatnica várrom 685 máteres hegycsúcson található. Korabeli jelentőségét jelzi, hogy fénykorában a túróczi király ispánok viselték a vár nagytisztségét. Még Mátyás királynak is akadt dolga itt, amikor le kellett vernie a vár akkori lengyel urainak összeesküvését. Az uradalmat a 16. században a Révay família kapta meg adományban. A vár később meghajolt Bocskai, Bethlen, majd Rákóczi katonái előtt is. 1790-ben a Révay csalás utolsó sarjai is kiköltöztek a várból.

Azóta porladoznak a vár falai, de felismerték a vár turisztikai jelentőségét és ma is dolgos kezek munkálkodnak helyreállításán.

Duna Tv