turizmus  2013.02.23. | 16:52 Túraajánlat – Hazajáró: Nagykő-havas – A hétfalusi csángók bércein – VIDEÓ

„E tájnak részletekben rejlő bájait
csak az tudja kellőleg méltányolni,
ki ismeri a vidéknek nem csak felszínét,
hanem tudomásával bír
azon történeti nagy momentumoknak is,
melyek a vidéknek erkölcsi becsét,
azok mintegy lelkét képezik.”

Orbán Balázs

A Hazajáró rálép a Bacasági-hegyek szent földéjre. Elsőként a Brassó fölé magasodó Keresztény-havast vesszük szemügyre. Ez a hegység a Kárpát-kanyarban a Nagy-kő és a Bucegi-hegység közé ékelődött.

Brassó megismerése után a honfoglalási emlékmű nyomába eredt a Hazajáró, a Cenk-hegyre, innen felkapaszkodik a Keresztény-havasok sziklacsúcsára, majd a Tömösi-szorosig ereszkedik le.

Brassónak nem csak elhelyezkedése meglepő, hanem környezete is a lehető legregényesebb. Fekvése a legsajátságosabb, mert míg a legtöbb városunk nyílt helyen fekszenek, addig Brassó egy zárt hegykebelbe helyezkedett el. Brassót, Bertalant és Koronát foglalja magába a város. A város az erdélyi szászok központja volt. Az 1900-as évek elején a város lakossága egyenlően oszlott el, 1/3 szász, 1/3 magyar és 1/3 román arányban. A kommunizmus idején azonban a szászokat kiárusították Németországba. Jelenleg a magyarság csupán a lakosság 8%-át teszi ki, szászok pedig alig 2000-en vannak.

A város szívében található a Fekete templom, melyet közel 100 évig építettek, Mátyás király is támogatta, ezért Mátyás és Beatrix címere található a templomban. A templom az 1689-es tűzvészben teljesen leégett, megrongálódott és a kormos falak miatt nevezik ma is Fekete templomnak.

Brassóból a Cenk-tetőre haladunk tovább, a régi sziklaúton lehet felkapaszkodni a tetőre. Számos legenda szól keringett a hegyről, az egyik szerint Cenk egy óriás volt, akit fekve érte a halál. 1896-ban felavattak a honfoglalás ezredik évfordulójára egy 20 m-es szobor, melyet az új impérium előfutárai romboltak le. A szobor a honfoglaló hőst ábrázolta.

A Cenk természetvédelmi terület, az ország lepkefajainak 70%-a itt él, de a térség barna medvéi is nagyon híresek.

A Cenkről a Salamon-kőt látogatta meg a Hazajáró. A legenda szerint itt élte le Salamon király élete utolsó éveit innen pedig a Keresztény-havasokon át egészen a Tömösi-szorosig haladva az egykori magyarság nyomait kutatta fel.

Emlékműveket le lehet rombolni, embereket el lehet üldözni, meg lehet ölni, de a nemzet halhatatlan lelkéből és szívéből nem lehet kitörölni a magyar múltat és azok emlékét, akik az évezredek alatt a haza védelmében elvéreztek.

Duna Tv