turizmus  

2013.02.21. | 20:57 Túraajánlat – Kelemen hegység, Tihu csúcs – Tündérkert – AUDIÓ

A Kelemen-havasok, tengerszintfeletti magasság dolgában, megnövekedett hazánknak sorban második hegysége (Teleki csúcs 2102 m.), kiterjedésre nézve azonban legmagasabb hegységünkkel, a Radnai-havasokkal (Horthy csúcs 2305 m.) is vetekedik. Észak-Erdély legkeskenyebb részén, Besztercétől keletre, az északi és déli országhatárt mindössze 70 km. választja el egymástól és ennek a területnek több mint felét a Kelemenhavasok tömege foglalja el.

A havasok főgerince nagyjából kelet-nyugati irányban, tehát jórészt a Maros folyóval párhuzamosan attól légvonalban mintegy 20 km. távolságban terül el és hosszúsága megközelíti az 50 km.-t. A főgerinc nagy része eléri, vagy megközelíti a 2000 méteres tengerszint feletti magasságot.

Ennek a hatalmas hegytömegnek, ez idő szerint egyetlenegy turista menedékháza van, amely a Pap lába (D. Piciorul Popi) 1839 m. csúcs alatt levő nyeregben, a marosvölgyi vasút Palotailva állomásától északra fekszik.

Ez a paradox adat: hatalmas hegyvidék, egyetlen menedékházzal, máris rávilágít a Kelemen-havasok turisztikai lehetőségeire.

A Kelemennek egyvégből való bejárása, a főgerincen való végigvándorlás, csakis nyáron és olyan természetjárók részére lehetséges, akik sátrat visznek magukkal, vagy pedig megelégednek az itt-ott található esztenák nyújtotta szállási lehetőségekkel, sőt a szabadban való hálást is vállalják. Ez a teljes gerincvándorlás Kölibicától Borszékig jó menetiben is öt napot igényel s minthogy a sátron kívül az élelmet is hordozni kell, élvezetesen csak rendkívül erős fizikummal bíró turisták által járható, esetleg azok részére ajánlható, akik a teherhordozó költségét vállalna tudják.

Azoknak a természetjáróknak, akik ezeknek a súlyos követelményieknek nem tehetnek eleget és megfelelő idővel sem rendelkeznek egy-egy túrán a Kelemen-havasoknak csak egy-egy része válik elérhetővé. Azt hisszük, hogy a nagy többség ebbe a csoportba fog tartozni s ezért ez alkalommal az ilyen részleges Kelemen-túrák lehetőségeit ismertetjük.

A régi csonkaország felől érkezők vonattal legközelebbről Borgóbeszterce állomáson érik el, a Kelemen-havasokat, ahonnan erdei vasút vezet Kolibica üdülőtelepig (794 m.). ez pedig légvonalban csak mintegy 10 km-re van a Kisbeszterce (Bistriciöara) 1990 m. csúcsától. Ez a csúcs a Kelemen-havasok egyik legszebb csúcsa önmagában véve is és azonkívül igen szép kilátást nyújt a Kelemen-havasok többi részére, jó időjárás esetén pedig a Radnai és Görgényi havasok is .jól látszanak innen.

Elméletileg tehát Borgóbeszterce–Kolibica kedvező megközelítési lehetőségnek látszik; a gyakorlat nem egészen vág az elmélettel: a vasúti menetrend a Szeretfalváig menő fő vonaltól kezdve rendszerint kedvezőtlen. Az erdei vasút menetrendje bizonytalan, külön engedély is kell. Kolibicán van menedékház és villákban is jó a szállási lehetőség, azonban Kolibicától á Kisbeszterce csúcsát reggeltől estig oda vissza csak igen erőltetett menetben lehet megjárni.

Azoknak, akik a Kisbeszterce csúcsáról tovább akarnak menni a fő- gerincen, azt ajánlhatjuk, hogy estig menjenek fel a Poeana-Lunga tisztásig. Itt a főgerincen a megyehatáron lévő 1458 m.-es magassági pont közelében egy elég jó es;tena szokott lenni, barátságos pásztorokkal. Minden alkalommal ott találtuk ezt a sztínát egy eset kivételével. Aki elég korán felérkezik, továbbmehet a gerincen az 1636 m. kóta jelzésig. Itt szintért esztenában tölthetjük az éjszakát.

Kolibicától az SKV piros-fehér jelzése vezetett a Kisbesztéroe csúcsára, majd innen piros jelzés a Teleki csúcsig. Nem tudjuk most milyen karban van ez a jelzés, azonban a meglévő utakon jelzés nélkül is lehet tájékozódni, ha szem előtt tartjuk a következőket: A Kisbeszterce csúcsára az ösvény nagyjából a gerincen halad, részben a besztercei, északos oldalon. Azok, akik nem kívánnak a csúcsra felmenni, hanem a főgerincen igyekeznek előbbre jutni, az 1636 m. magassági ponton túljutva az úgynevezett megyei főplájon haladjanak tovább. Ez a főgerinccel párhuzamosan a marosi, déli oldalon, a Kisbeszterce és Streniorul 1879 m. csúcsok alatt 200– 200 méterrel mélyebben halad, míg az 1839 m. magas, a térképeken általában fel nem tüntetett Pap-lába (Pop-picior) csúcsa után újra a főgerincre nem ér.



A Paplába alatti nyeregben van az első-és egyetlen jelenlegi menedékháza a Kelemen-havasoknak, amelyet elöljáróban említettünk volt.

A teljes igazság az, hogy két ház is van itt. Az egyik a nyereg déli felén, nyitott, rossz állapotban lévő, szellős nyári lakás az SKV tulajdona, a másik a nyereg északi oldalán emettől 3–400 m. távolságra, kevésbé szellős, kisebb, nedves és sötét.

A Poeana Lunga 1458 m. tisztásától a Kisbeszterce csúcsán át a Paplába menedékházig igen kemény, egy napi járás esik. Azok, akik az említett csúcsok alatt, a marosi oldalon kanyargó úton haladnak, kényelmesen megtehetik egy nap alatt az utat.

A menedékháztól a Gruii 1882 m. csúcsa alatt haladva, az 1926 m.-es Dundok (Vfr. Dundetul) tetőn át jutnak a Ruszka 1925 m. csúcsára (D. Ruscii), amely három jellegzetes sziklacsoportjáról könnyen felismerhető.

Itt válaszúton vagyunk: aki be akarja fejezni a túrát, dél félé fordul és Ratosnyán, vagy Palotailván elérheti a marosvölgyi vasutat, aki meg bírja a gyaloglást, az tovább haladhat a főgerincen a Kelemen főcsúcsa a Teleki csúcs 2102 m. felé.

Utóbbiaknak is ajánlható azonban; hogy tegyenek egy kis kitérést déli irányban, mert a Ruszkától mintegy 2 km.-re van 1797 m. magas Tihai tető. (Vrf. Tihului), amelyen egy festői, lovag vár-szerű sziklacsoportozatot találunk különböző érdekes kőalakulatokkal. A fényképezőgépnek ugyancsak van itt dolga.

Aki a kirándulást most már befejezni kívánja, háromféle úton juthat el innen Palotailivára. 1. Az Ilva és Ratosnya völgye közötti vízválasztó gerincen vezet az úgynevezett Ilvai pláj; nagy, szép erdei út ez, bár egy kicsit hosszú. Hat-hét órát igényel ez az út és sárga útjelzéssel lesz ellátva. Az út közepe táján egy szép tisztáson bekerített fenyőfaiskolát találunk; ha valakire itt ráesteledik, ezt jól jegyezze meg, mert a közelében vadászkunyhó van, ahol jól lehet aludni. A vadász kunyhót megtaláljuk, ha a faiskolától á Tíhai-tető élé nézve, jobb kéz felé rézsútosan bemegyünk az erdőbe; mintegy 2000 méterre egy kis tisztás szélén áll a ház.

Tovább dél felé a Kapacina (955 m.) tisztására érünk, ahol több szép, de teljesen elhanyagolt épület található; ideális tüdőszanatórium lehelne itt. Innen már csak másfél óra Palotailva, a Marosvölgy egyik legszebb fekvésű községe.

2. A tihai tetőről délkelet felé levágva, a Tiha-patak dorong útján át leereszkedhetünk az Ilva völgyébe. Ebben a völgyben messze vidék legjobban karbantartott erdei vasútja látható, amelynek távolsági jelzésen állandóan jól olvashatók és a természetjárónak nagy segítségére vannak.

A Tiha-patakán jövet, a 15 km. táján pompás erdőkezelő házat találunk, amelyben jó, kényelmes szállást, esetleg tejet, tojást is kapunk. Az Ilva völgye egyike a legszebbeknek. Kitűnő pisztrángospatak. A 11-es km.-en igén .szép vízesés, van. Mivel iparvágányon 15 km.-t baktatni nemi a legjobb élvezet, keressük a vágányokkal párhuzamosan baladó ösvényeket; a vonal vége felé pedig az 5 km. után, délnyugatra vágjunk fel a hegyre, vagy két km.-nyi utat meg lehet takarítani.

3. A tihai tetőtől délnyugati irányban levágva a ratosnyai Tihu völgyébe érünk, ahol erdei vasút és néhány ház található. A vonatok mostanában csak az úgynevezett Kétágnál érhetők el 696 m. (mintegy 3–4 óra), mert a háromfelé ágazó Ratosnya pataknak nyugati ágán, a Szék patakán (Secu) folyik a fatermelés. A Kétágtól 20 perc alatt vasúton Ratosnyára érünk. Gyalog ez az út két és fél óra.

Akinél idő, erő és koszt dolgában még futja, az a Tihai tetőtől visszatér a Ruszkára (1925 m.) és a főgerincen igyekszik a Teleki csúcs felé (Petrosul 2102. m.). Ez a legnagyobb erőpróba, de a legnagyobb jutalmat is nyújtja. Sokszor jártunk rajta de mindig mély megilletődés fogott el, a mikor felértünk reá.

A Teleki csúcstól egy km.-re az északi oldalon nagyobb házat látunk. Román vadásztársaság építtette, de befejezni már nem volt idejük: ablak ma sincs, rajta. Akire itt ráesteledik, óvatos legyen: a ház közel van, de a kígyó-fenyő – amely közbül elterül – járhatatlan. A ház megközelítése legcélszerűbben úgy történik, hogy a gerincen tovább megyünk a Teleki csúccsal egy tömeget alkotó Negoi 2040 m. csúcsára, leereszkedünk a Negoi hatalmas lejtőjén a nyeregbe és visszafordulva a megyei fő úton (plájon) közelítjük meg a házat. Már a Teleki csúcson meg kell figyelnünk, hol kell a plájról letérni; még jobb, ha egy pásztorgyerek segítségét, vesszük igénybe; a ház mintegy 300 m-re van az úttól délre. Külön ösvény vezet hozzá.

A Niegoi nyergéből most már a pásztorok útján haladunk a Kisköves (Petricel 1991) alatt a Csáky csúcsra (Vrf. Retitis) 2021 m., a, gerincen, tovább haladva pedig a Bradu csontra 1900 in.; ettől mintegy kiét és fél km.-re délkeletre találjuk a híres Bradu csonti menedékház alapját és üszkös gerendáit: 1940 őszén felgyújtották. Ma Isten megsegít, jövőre újra menedékház lesz itt.

A Retitis csúcs és a Bradu csont közölt félúton, a déli Oldalon mintegy 200 m.-re a gerinctől a Jézer nevű szép tengerszemet láthatjuk; ebből ered a Puturosz pataka, amely kénes (büdös) vizéről és járhatatlan völgyéről nevezetes; Maroshévizre jut le az ember ezen az úton, de óvakodjunk tőle.

A főgerincen a Kelemen Forrás csúcs (Izvor. 2053) és a Kelemen-Cserbükk (2105 m.) következnek. Az utóbbi már csak egy km.-re van a határtól, azért óvatosak legyünk errefelé. Különösen vigyázzunk azonban arra. hogy ködös időben a Kelemen kráterében, az északi oldalon fekvő Valea Neagraba ne tévedjünk. Innen ugyanis csak Romániába juthatunk, vagy vissza kell másznunk az egész, hatalmas magasságot.

A főgerinctől még a Kelemen-Forrás csúcs előtt az 1820 m. magassági pont közelében kell kelet felé levágni, hogy a Tölgyes tetőtőt (Magura 1505) délre haladó ösvényt megtaláljuk, amely a főgerinctől mintegy 20 km.-re fekvő Bélbor községbe vezet. Innen a Bükkhavason (1310 m.) át jutunk Borszék híres fürdőjébe (mintegy 14 km.).

A Teleki csúcs óta nem szóltunk szállási lehetőségről. A leégett Bradu csonti házat nem lehet annak nevezni. Térjünk tehát vissza egy kissé, mert Bélbor faluig is aligha fogunk eljutni a Teleki csúcstól alvás szüksége nélkül.

A Negoi alatti nyeregtől délre a Negoi patak nyakában van egy jó szellős ház, rossz időben hűvös, de az esőtől menedéket nyújt.

A Teleki csúcsról is, a Csáky csúcsról is jól látható a Dregus (1770 m.) háromszögelési jele. Ez alatt van á Bánffy-uradalom híres drágási vadászlakja, a Drágás csúcsától nyugatra, az 1017 m.. magassági ponttól kissé északra, a tisztás szélétől mintegy 300 m.-re az erdőben. Pompás berendezése van, de két nagy hibája is: nehezen megszerezhető engedély kell hozzá s aki nem ismeri nehezen találja meg.

Ha tehát valaki ezen a vidéken éjjeli szállást keres, biztosabban megtalálja azt az esztenát, amely a Drágástól keletre egyenesen dél felé vezető úton az 1701 m. és az 1537 m. magassági pontok között fekszik. Innen azután a Butkán (Bitca Ratacel 1174 m.) át 4 óra alatt ál Gödémesterházánel lehet érni a marosvölgyi vasutat.

Az eddigiekben Kolibicától Borszékig azt az utat tekintettük át, amely országos, kék vízszintes jelzéssel lesz ellátva, ha a hozzávaló festékanyagot sikerülni fog megszerezni. Mérföldes csízmákkal haladtunk eddig ismertetésünkkor s inkább a szállási lehetőségekkel, mint természeti szépségeket említettük meg. Legjobb ezekről személyesen meggyőződni.

A következőkben azokkal a közlekedési lehetőségekkel foglalkozunk, amelyek a marosvölgyi vasútból kiszálló természetjáró részére nyitnak. Feltételezzük, hogy Tusnád, Csikország, Hargita, Gyílkostó, Békási szoros s a többi erdélyi szépség megtekintése után, tehát délről érkezik a turista és ezért, nyugatról kelet felé haladva vesszük sorra a vasútállomásokat.

A Galócás-Fürész állomása annyiban érdemel említést hogy innen indul ki a Lomási Erdőipar Rt. iparvasútja; akinek tehát evvel a társasággal van összeköttetésé, innen indulhat ki. Egyébként Maroshéviz a jobb kiinduló pont; ebben a városban szállodák vannak, élelmet lehet szerezni ós azonkívül itt vannak a pompás Bánffy és Urmánczy szénsavas fürdők, szép nyitott úszómedencékkel, kellemes langyos vízzel.

Maroshévízről az OFA erdei vasútja indul ugyancsak a Lomási .patak völgyén. Az iparvasutakra nézve jegyezzük meg, hogy vasárnap és ünnepnap csak kivételesten közlekednek; a rendes járatok kora reggel, vagy délben indulnak. Mostanában sok helyütt csak engedéllyel lehet felülni rájuk, de ezt az illető vállalatoknál rendszerint megadják; mindez nemcsak Hévízre, hanem a többi iparvasutakra is vonatkozik. Ünnepnapi külön járatokat (sínautót) csak különös összeköttetés útján lehet szerezni. -.

A Lomás patak völgye tágas, nem annyira vadregényes völgy, mint a többi kelemeni patakok völgye; viszont hosszú, talán még hosszabb, mint a többi. Maroshévíztől 9 km.-re van az Urmánczy-féle vadászkastély és a Hősök síremléke; eddig a pontig a Borszékre vezető műúton lehet eljutni, és ha erdei vasutat nem sikerül elfogni, tanácsos legalább eddig, valami járművel (borszéki autóbusz, szekér) eljutni. A völgy innen lassan emelkedik és Maroshévíztől mintegy 16 km.-re találjuk a szép bazalt kőbányákat Ekörül kisebb telep van, ahol éjjeli szállást s ha a bányában dolgoznak, a kantinban némi élelmiszert is lehet kapni: mostanában azonban erre számítani nem lehet. Ezt a telepet az odavaló román lakosság Poberecki néven is szokta emlegetni.

A kőbányától egy jó km.-re feljebb van Gyulaháza, a Lomási Erdő- ipar régebben virágzó telepe, ahol jó szállást adtak annak a természetjárónak, akinek ismeretsége volt a társaságnál. Mostanában ez a telep lakatlan, az erdők fogytán vannak errefelé. Különben már a Kőbánya előtt jobbra kell térnie annak, aki Gyulaházára akar jutni.

A kőbányától vagy másfél km.-t a ritkán használt erdei vasút mentén megyünk észak felé, majd balkézt a hegy felé vágva, ösvényen, dorong-úton át kemény három órás úton érjük el azt a helyét, ahol a Bradu csonti menedékház állott, és ha Isten segít, állani fog újra. Az ettől a ponttól adódó utakat ismertettük már.

Sorjában Gödemesterháza vasútállomása következik. Innen erdei vasút nem visz a Kelemen havasokba, de gyalogjárók számára nagyon szép, élvezetes, bár nem könnyű megközelítési lehetőséget nyújt a Kelemen havasba.



A Zsebrák patak völgyén haladunk az első szakaszon és elég jó szekér- úton érünk el a mintegy 9 km.-re fekvő Bánffy uradalmi szép vadászházig, ahol esetleg szállást is kapunk Roblenszky főrdész úrtól. Innen kezdve tanácsos lesz a kelet felől eső gerincre felvágni. Gödemesterházától 5–6 óra alatt érjük el azt az esztenát, amelyről a Drágás csúcsával kapcsolatban már említést tettünk.

Haladhatunk a patak völgyeken felfelé, de mestere legyen a tájékozódásnak az, aki ezen a bonyolult terepen eligazodik. Bevalljuk, hogy ezen a vidéken a Bánffy uradalomnak egy Szép vadászlakát is láttuk egyik kirándulásunk alkalmával, de nem kísértük figyelemmel a térképet és ma már nehezen találnók meg. A felmenetel a Kiscsikán (1479 m.) át is végezhető, de hosszabb és nehezebb. A Drágás tetővel kapcsolatos lehetőségeket már ismertettük, most csak azt említjük meg, hogy a Zsebrák patakot körülölelő két gerinc tehát a butkai, illetve Kiscsikai összetalálkozása után. az 1537 m. kóta feletti esz tornától északkelet felé igen könnyen eljuthatunk a Jézer tengerszemhez anélkül, hogy" a főgerincet megmásznánk.

Palotailva vasútállomás következik; ez elsőrangú kiinduló hely, részben már az előzőkben ismertettük is. Itt vezetőt lehet fogadni, így pl. Frunza Dani személyéhen, aki az ortodox román templom mellett lakik, de levelezőlap értesítésre a 'vasútállomáson .várja a>» érkezőket. Kitűnő ismerője a hegységnek, azonban jó lesz vele induláskor megalkudni.

Aki az Ilva völgyén felmenő vonatot talál, lehetőleg végig a 20 km.-ig menjen, azonban igyekezzék meglesni a 11 km. melletti, már említett szép vízesést. Ha a Drágás felé tartunk, a 17 km. után egy kelet felé eső völgybe, majd a hegyi ösvényre kell térnünk.

A 20 km.-től három felmeneteli lehetőség ajánlatos. Egy nemsokára nyugat felé elágazó patak völgyén, amely az 1767 magaslati pont, majd a Ruszka havas felé vezet. Pompás vízesések sorozatán át, de fárasztó, nehéz úton érünk a tetőre; itt a kötél jó szolgálatot tesz, bár anélkül is fel lehet menni. A gerincre érve kis kitérőt teszünk a Tihai tető (1759 m.)-től dél felé. Ezt az utat gyönyörű sziklái miatt ajánljuk (l. fentebb). A Tihai tetőre különben kevésbé meredek, bár kevésbé szép úton és kerülő nélkül jutunk a 15 km. után betorkoló Tihu patakon át, amelyről már szintén említést tettünk.

A 20 km.-től egyenesen északra a Pietrosz patakán a legrövidebb„ de a legnehezebb utat kapjuk a Teleki csúcsra; az 1298 ami- magassági jelzéstől a 2102 csúcsig alig 3 km. utat mérünk a térképien. Rendben legyen tehát a szív és tüdő, ha erre tart 'valaki. Az út felső szakaszát magában a patakban fogjuk meglenni, mert ez olyan meredeken fut alá, hogy a köveken szárazon lépegetünk felfelé gyakori pihenőkkel.

A harmadik felmeneteli lehetőség a Negoi patakán vezet. Ez a legkevésbé meredek, de hosszú dorongútja nem a legjobb állapotban van; vigyázzunk a korhadt gerendákra!

Aki Palotailván nem jutott iparvasúthoz és nem szeret talpfákon baktatni, választhatja felmenő útnak az Ilva és Ratosnya közötti választó gerincet (Ilva pláj), amelyet az előzőkben, mint lefelé vezető útvonalat, már ismertettük.

Egy másik lehetőség erre az esetre a Kisilva, majd a Kis Ilisua pataka, amelyben szép vízesés látható. Errefelé a Nagy-Ilva patak völgyéből a 6 km. táján kell eltérni, amit az iparvasút elágazásáról megtalálunk. A Kisilva patak elején Palotailvától mintegy 7 km -re a Bánffy-uradalom pompás nyaralóját találjuk; itt Fina bácsi, a vadőr, vendégszeretet lel fogadja az embert s ha nincs otthon, a felesége is'szívesen szolgál friss meleg tejjel. A Kis Ilisua patakon át könnyen elérhető a Drágás alatti vadászlak, majd a Drágás.

Sorra Ratosnya vasútállomása következik. Megemlítjük, hogy úgy Palotailva, mint Ratosnya kedvelt nyaraló helyei a kispénzű embereknek, jó élelmezési viszonyokkal; Ratosnyán nagy zöldségpiac van.

Ratosnyától erdei vasút visz felfelé a Ratosnya patakán; ez azután a 11 km. fáján két ágba szakad (kétág). Kelet felé a Szék patak (Secu) nyugat felé a Tihu patak völgye, amelyről, mint lefelé jövő útról, már szólottunk.

A Szók patakán rendszeresen jár a vasút, a Tihu patakon mostanában nincs fakitermelés. Közben van még egy patak, az egyenesen észak felé tartó Középső völgy (Mijloc) pataka.

A Középső völgyön is volt vasút, de vagy 10^-15 év óta nem használták. Ezt a völgyet csak annak ajánlhatjuk, aki kitűnő egyensúlyozó s nem restell egy patakon 60–80-szor átkelni és kíváncsi arra, hogyan bánik cl a' természet egy iparvágánnyal 10–15 év alatt. Nagyon nehéz út, de megéri a fáradságot.

A Kétágnál van néhány faépület, ahol szükségből hálni lehet. Útközben a 7 km. táján feltűnik egy hatalmas és szép sziklacsoport a nyugati oldalon, amelyet még sokáig szemmel tartunk.

Aki iparvasutat talál, a Szók patak völgyén olyan magasra menjen, meddig csak lehet. Ratosnyától mintegy 14 km.-re a vasút kétfelé ágazik: akármelyiken felmehetünk, mindkettő alkalmas arra, hogy elérjük rajta a gerincen haladó főplájt, amelyen azután kelet felé haladva a Poiana Lunga 1458 m. magassági pontja közelében lévő esztenát érjük el. Ez már ismerősünk; itt hálunk s a már ismertetett úton jutunk a Kisbeszterce csúcsára.

Ratosnyáról a Kétágon át a Tihu völgyén haladva legrövidebb az út a Kelemen havas egyetlen jelenleg meglévő menedékháza, a Pap lába alatti menedékházhoz, amelyet már szintén ismertettünk. Legrövidebb út alatt 8–9 kemény órát kell érteni, ha az út egy részéi (a Kétágig) nem vasúton tettük meg. A Tihu völgyében is találunk az iparvasúttal összefüggő faépületeket, sőt egy vadászház is van errefelé, de azt aligha találjuk meg. Általában ez a nagy baja a vadászházaknak; a vadászok szemérmes emberek, pompásan elrejtik házaikat.

A vasútállomások során Déda következik. Itt a Lomási fatelep nagy szívességgel látja vendégül a túristákat; a faluban is lehet szállást kapni.

Dédától északra 8 km.-re a Kelemen felé vezető gerincen van az Istenszéke 1380 m. gyönyörű sziklaalakulatokkal körülvett fennsíkja, a kezdő és haladó természetjárók egyik leglátogatottabb kiránduló helye. Ezt háromféleképpen lehet elérni: 1. a gerinc útján, 2. a gerinctől keletre lévő Galonya patak völgyén, 3. a gerinctől nyugatra folyó Bisztra patakon.

Mindkét völgyön iparvasút van, de jelenleg csak a bisztrai közlekedik. A Bisztra völgyén feljebb haladva a Coffu vízesést látjuk, ez á völgy vad szépségeivel, sok pisztrángjával méltó a megtekintésre, bár nehéz.

Dedától mintegy 12 km.-re a fűrésztelepnek nagyobb villaszerű épülete áll, ahol engedéllyel szállást lehet kapni.

Az Istenszékétől a gerincen északra tartva a Moldovánka 1570 mi Kegy hátára érünk (kb.9 km.), majd innen kelet felé fordulva már a. Kelemen havas főgerincén folytatjuk utunkat a mintegy 8 km.-re lévő Poiana Lunga 1458 m. tisztásáig, ámennek esztenájáról, mint a Kisbeszterce csúcs, kiindulópontjáról, előbb már szóltunk.

A Déd a–Istenszék–Kisbeszterce-útvonal a marosszéki természetjárók nagy kelemeni gerincvándorlásának kedves kiinduló szakasza és a tervezett kék kereszt országos útjelzésnek egyik része is lesz.

Magyaró vasútállomásán leszállva, Disznajó és Felsőrépa községeken át a Toma tisztását .1469 m. (Poiana Toma) közelíthetjük meg. Felsőrépán Nagy Sándor Elemér jegyző úr szívesen ad útbaigazítást a szállást illetőleg, minden turistának, ha azonban még nem esteledett ránk és igényeink szerények, menjünk tovább északra a La Hercza telep egyik magasan fekvő házáig.

A Bisztra és Budák patakok közúti vízválasztó gerincen a Feketehegyet (Dealuü Negru) 1550 m. érjük, ahol azután keletnek tartva, az előbb említett Moldovánkán át a főgerinc felé tarthatunk, vagy pedig nyugatnak fordulva, a Sas hegyen 1501 (Vultur) Borgóbesztercére érhetünk.

A Kelemen havasnak ezek a legszélső nyugati nyúlványai ma még kevésbé látogatottak, de nagyobb fontosságra fognak szert tenni a Déda– Szeretfalva között épülő fővasúti vonalnak ez év őszén várt megnyitása után. Ezen a vidéken Monorfalva jövendőbeli vasútállomásától kiindulva igen jó télisport lehetőségek vannak és az EKE menedékházat is tervez a Toma tisztásán.

Vázlatosan ismertettük a Kelemen; havasok útvonalait; a hegyek magyar elnevezése után zárójelben közöltük az l:77.000-es léptékű katonai térképek idegen nyelvű elnevezéseit is, mert az 1:200.000 léptékű térképek után nem tanácsos a Kelemen havasokban útra kelni.

Az elmondottakon kívül természetesen sok más útváltozat végezhető, amelyek közül különösen érdekesek azok, amikor a Maros völgyéből kiindulva a besztercei oldalon érkezünk meg, vagy fordítva.

A Kelemen havasok sok-sok gyönyörűséget nyújtanak a természetjárónak; ezekért azonban méltó árat kell fizetni, különösen ma, amikor menedékházak és közlekedési lehetőségek tekintetében árván áll ez a hatalmas masszívum.

Egy életre való természetjárási lehetőség van itt. Reméljük, hogy rövidesen sikerülni fog ennek megfelelő turistaalkotásokat is létrehozni, amelyek a természetjárók széles rétegei számára fogják hozzáférhetővé fenni a Kelemen havasokat.

Lengyel László, Both Károly
erdelyigyopar.ro