turizmus  2012.06.22. | 16:08 Túraajánlat – Tündérkert – Szent Anna-tó, Mohos-tőzegláp, Sólyomkő – AUDIÓ

A Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp európai szinten is természeti ritkaság. A Csomád hegység két vulkáni kúpján alakult ki a két természeti csoda. Az egyik kúp helyén 950 m tengerszint feletti magasságban a 464 m átmérőjű Szent Anna-tó, a másik kúp helyén 1050 m magasságon a Mohos-tőzegláp.

A szigorúan védett természetvédelmi területre autóval is bejuthatunk díjfizetés ellenében, de Tusnádfürdőről gyalog is érkezhetünk. A tó partján állva lenyűgöző a látvány. A majdnem szabályos kör alakú tó vizén visszatükröződik a kráterperem fenyőerdővel benőtt kies látványa. A tóban csónakázhatunk, sőt nyáron fürödhetünk is, nem ritka a 24-25 C fokos vízhőmérséklet sem. A helyiek szerint mindenképpen fürödjünk, vagy legalább mosakodjunk meg a vízben, mert ezt megtéve, a tó tündére védelmez minket egy évig.

A tó mellett romantikus kis kápolna áll, a Szent Anna-kápolna, melyet 1977-ben építettek egy fakápolna helyén. A környék katolikusai számára még ma is jelentős zarándokhely a kápolna környékén minden év július végén megrendezett Anna-napi búcsú.

A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal. A tavat főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a föld alatt szivárog ki és bukkan fel források formájában a vulkán külső részén. A vízszint a földalatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 méter volt, 1907-ben 8.5 méter, jelenleg pedig 7 méter. Ezt a folyamatot elősegíti a meder feltöltődése és a növényzet terjedése. Néhány évtized múlva a Szent Anna-tó előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp.

A Mohos-tőzegláp a Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban, Hargita megyében. Átmérője 800 méter, területe 80 hektár. A tőzeg vastagsága 10 m, mennyisége 3 millió köbméter. Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A tó eltűnése az Oltba folyó Veres-patak regresszív eróziójának és a hordalékfölddel való feltöltődésének tulajdonítható.



Az egykori vulkanikus kráterben a Szent Anna-tó közelében található ikerkráterben, a Mohos csúcs déli lábánál terül el. A tájvédelmi körzet tudományos és természeti ritkaságokat, egy havasi tőzeglápot őriz. A gyönyörű fenyvesek között elterülő fekete áfonyabokrokkal tarkított tőzegmoha rendkívül látványos. A valamikori Mohos-tó felszínét már szinte teljesen eltakarja az ingoványos mohatelep, amit a nép Kokojzásnak nevez. A hajdani tóból már csak néhány tószem maradt.

Rendkívüli növényritkaságokat csodálhatunk itt meg, többféle húsevő növényt, például a kerek levelű harmatfüvet, több mint 20-féle mohafüvet. Megtalálható itt a tőzegáfonya, a kéttős erdeifenyő, a vörös áfonya, ritkaság a jégkorszakból maradt tőzegrozmaring. Az állatfajok közül említésre méltó a medveállatka, kerekesférgek, iszapamőba, zománcállatka, a különböző vízi bogarak, piócák, stb. A látogatók ma már csak a láp egy részét tekinthetik meg a természetvédelem miatt. A lápra épülő fapallókon eljuthatunk az egyik tószemhez is, és rengeteg növényritkaságot figyelhetünk meg egészen közelről.

Sólyomkő

Nincs olyan utazó, aki Tusnádfürdőn áthaladva meg ne csodálná az Olt jobb partján emelkedő sziklabércet, a Sólyomkőt. A környék leghíresebb kilátója, ahonnan nemcsak a fürdőváros és a sötét fenyvesekkel borított Vártető, a Szurdok és a Csomád kúpjai kerülnek szinte kézzelfogható közelségbe, hanem a Csukás – tó és a 15 km. hosszú Olt – szoros is teljes egészében látható Sepsibükszádig.



A zöld fenyvesekben szürke falnak tetsző, 824 m magas andezit sziklára piros háromszöggel jelzett turista ösvény vezet fel. Hargita megyében egyedül a Sólyomkőn terem a törékeny sárgavirágú Teleki hölgymál (Telekianum), szerényen meghúzódva a sziklarepedések között. Ezért a ritka növényért és még néhány hasonló fajtájáért védett a Sólyomkő.(www.hotelfortuna.ro)

erdelyivendeghazak.ro/wikimapia.org