„Amikor kiejtem: Hargita,
nem csak egy hegyvonulatra gondolok,
hanem felidéz ez a szó lelkemben
embereket, arcokat, jellemeket, szokásokat,
a mondák messzeségébe eső
küzdelmeket és szenvedéseket."
Tavaszy Sándor
Székelyföld közepén vonul végig észak-dél irányba a székelység
sorsszerű hegysége, a végzeteket és titkokat magába fogadó, életeket és
halált sodró Hargita hegyláncolata. Ennek két oldalán éli le küzdelmes
sorsát a székelység. Vízmosta völgyeit, szénakaszálós havasait,
szálerdős rengetegeit, sejtelmes történetekkel teli zugait járjuk az
írók mesébe ringató tollai nyomán. Kevés népet alakított úgy magához
hegyvidék, mint a Hargita a székelyt. Itt küzdenek ők a Maros és az Olt
völgyében a szűken mért földdel és a bőségesen juttatott rengeteggel. (Kolos Endre: A trianoni Erdély regényköltészetének világa 1941)
Ez az a misztikus vonzerő, ami a Hazajárót is rendre visszahívja a székelyek szent hegyére.
A Keleti-Kárpátok belső körívének karakán láncolatát, a Hargita központi
és déli vonulatát a Hazajáró már meglátogatta. Most a magas
fennsíkokból kiemelkedő fiatal vulkáni építmények sorozatából álló
északi tömbjét kereste fel. Elmerült zord és lakatlan erdőségeiben,
vadakban és ásványokban gazdag rengetegeiben, körbenézett megkopott
kráterperemeiről, és találkozott a havasi emberekkel, akik évezredek óta
élnek szilárd sorsközösséggel a heggyel. Éppoly nyersek, szabadok és
vadak, mégis érintetlenek és misztikusak, mint a rájuk bízott Hargita.
A Hazajáró stábja északról, a gyergyói Kicsiponkról indult a Hargita
első vulkáni kúpjára, az Osztorosra. Ezután a kék kereszt, majd a kék
jelzést követve haladt dél-nyugatra a gerincen, majd a Gőzös-tető
nyergén átkelve emelkedett a következő kráter, a Fertő-tető peremére. A
Fertő-tető nyergéből az Ivó-patak völgyében ereszkedett le, a Nagy-patak
tetején benézett egy havasi esztenára, majd Sikaszó hegyi
szórványtelepülésén zárult az Észak-Hargitai barangolás.
dunatv.hu turizmus 2014.11.30. | 15:57 Túraajánló – Hazajáró – Észak-Hargita – Emberek a havason
Kommentáld!