„Atyafiú szeretetre az Erdélyiekért,
hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség
alatt léteznek is, el ne szakadjanak.
A Magyarországiakat, hogy az erdélyieket
tőllök el ne szakítsák, tartsák ő atyajokfiainak,
És ő véreknek, tagoknak.”
(Bocskai István végrendelete)
A hatalmas erdőségekkel és szelíd dombokkal körbekerített
Bekecs-aljának a tisztasága az, ami mindennél jobban megfogja az arra
vándorlót. Tiszta itt a természet ősnövényzete, ősállatvilága, hiszen
füstös gyárak kéménye, szmogos autópályák bűze, és idegen, ránk nyomuló
néptömege és erőszakos hitterjesztése nem bontja eme tájékot. Nyárád
felső folyásának ez a szűz ősvidéke abban is tiszta, hogy számtalan
székelyhagyományunk, számtalan magyar szavunk, számtalan ősi jelünk
maradt meg itt érintetlenül az idő vén markában. (Csíki Sándor – Lármafák székely ormokon)
Forrás: egyszeruek.blogspot.ro
A Bekecs-tetőről a Bekecs aljának is nevezett dimbes-dombos tájék fő
vízfolyása a Nyárád, amely a Görgényi-havasokból ered, és Nyárádtő
környékén torkollik a Marosba, úgy, ahogy Orbán Balázs is megjegyezte:
mindenütt székely partokat mos és termékenyít.
A Nyárádszeredában egyesülő Kis- és Nagy-Nyárád völgyeit, vagyis a
Felső-Nyárádmentét látogatta meg ezúttal a Hazajáró. Elsőként a
Kis-Nyárád fő és mellékvölgyeiben füzérként egymásba kapaszkodó
falvakat, melynek törzsében székely lakói Bocskai fejedelem szellemében
ragaszkodnak a talpalatnyi földhöz, a szántókhoz, legelőkhöz, amikből
élnek, és az égi törvényekhez, melyek évezredek óta igazgatják életüket.
Nyárádszereda központjából észak-kelet fele, a Kis-Nyárád mentén indult
el a Hazajáró. Sorra kereste fel a fő- és mellékvölgyekben fekvő, szinte
egymást érő apró falvakat, majd Nyárádselyénél felkapaszkodott a
nyárádmenti székelyek szent hegyére, a Bekecs-tetőre.
A Hazajáró stábja leereszkedve a Bekecsről, a Körtvélyes-mezőn
megilletődve állt meg az első világháborús hőskatonák síremlékénél –
amely csodával határos módon átvészelte a kommunizmust – és alkonyatban
is a pirkadatra várva olvasta az 1941-ben belevésett felejthetetlen
szavakat:
„Hős bajtársaink!
Erdély visszatért,
Melyért harcoltatok,
s oláh golyó által
itten meghaltatok
a Bekecs Hegyen.
Legyen csendes álmotok,
kívánják bajtársaitok."
Duna Tv
turizmus 2014.03.13. | 17:17 Túraajánló – Hazajáró – Felső-Nyárádmente
A Nyárád (románul:Niraj, németül: Niersch) a Maros egyik mellékfolyója, Erdélyben.
A Nyárád első említése vidékünkön az 1332-es pápai tizedjegyzékben
lelhető fel, ahol Nyárádtőn egy István nevű papot említenek "Stephanus
de Naradya"-ként.
A folyó a Görgényi-havasokból ered 1239 méter magasból. A hossza 89 km. A Nyárád Nyárádtő környékén torkollik a Marosba.
A Nyárád völgyét Nyárádmentének nevezik. A Nyárádmente Székelyföldhöz tartozik.
Hossz: 82 km
Vízgyűjtő terület: 651 km²
.Felső-Nyárádmente
A
forrásvídékek és Nyárádszereda közti zónát jelenti. Itt kevesebb a
szántóterület, ami van, az is elég lejtős, nehezebben művelhető,
viszont nagyobb a legelők és a rétek részaránya. Ennek következtében
itt mindig nagyobb hangsúlyt helyeztek az állattartásra (szarvasmarha,
juh). A Nyárád forrásvídékén: Vármezőn, Remetén, Köszvényesen,
Selyében, Magyaróson általában több lófogat volt, mint más vídéken,
ugyanis a jövedelem fontos része az "erdőlésből" származott
Kommentáld!