Az ösvény egyre keskenyebb, -
Jövök – ki tudja már mióta
S, megyek – ki tudja meddig még.
A célom – Isten tudja csak –
Talán semmi – tán az ég.
(Reményik Sándor)
Forrás: turafotok.hu
A Hazajáró stábja azért is látogatta meg a Keleti-Kárpátok legmagasabb
tagját, a Radnai-havasokat, hogy megemlékezzen a magyar
hegymászás-történet legnagyobb tragédiájának áldozatairól. Ugyanis 1944
januárjában egy csapat salgótarjáni levente indult el sílécekkel az
akkori Magyarország legmagasabb ormára, ám nem érhették el a
Horthy-csúcsot, mert egy hatalmas lavina elsöpörte a 16 ifjat. A hó
elolvadt, a leventék nógrádi sírjaikban nyugszanak, emléküket pedig
évtizedekre betemette az új hatalom.
A Radnai-havasok kincseire, a glaciális eredetű tengerszemekre, a jég
formálta gerincekre és völgykatlanokra, a zúgó patakokra és vízesésekre,
a gazdag növény és állatvilágra már a ’30-as években felfigyelt a
természetvédelem.
Az ezredforduló idején nemzeti parkká nyilvánított Radnai-havasok
turisztikai lehetőségei kiválóak. Meredek oldalai ideális síterepek,
közel 50 kilóméter hosszú változatos főgerinc a Kárpátok egyik legjobb
gerinctúra terepe.
A Hazajáró a borsai hágó vidékéről indult, majd a Visó völgyében
leereszkedett a régi síközpontba, Borsafüredre. A Lóhavas-vízesés és az
Asztal-rét érintésével felkapaszkodott a főgerincre, amit a Gagaló
nyergében ért el, innen járta végig nyugati irányba a Radnai-havasok
főgerincét. A Galac, a Nagy-Tejes, a Repedő, a Rebra, és a Bukuly után a
legmagasabb csúcsot, a Horthy-csúcsot mászta meg, ahonnan végül a
Mosolygó-tóhoz ereszkedett le.
Duna Tv
turizmus 2014.02.09. | 14:46 Túraajánló – Hazajáró – Radnai-havasok – VIDEÓ
Kommentáld!