Fenn Isten jár a csúcson.
Amerre fényben elhalad:
Testőrei: dárdás fenyők
Állnak titáni sorfalat.
Reményik Sándor
Forrás: turafotok.hu
„Meg van áldva ez a vidék mindenféle természeti kinccsel: gazdag
érctelepek rejtőznek a hegyek mélyében, kitűnő források zuhognak alá a
sziklákon, festői tájképek, meredek, merész völgyekkel, égbenyúló
sziklákkal, késélességű gerincekkel váltakoznak s meglepő szépségben
tárulnak a turista elé. Ezeken kívül Radanai havasok florisztikailag nem
csak Erdélynek, hanem az egész Magyarországnak egyik legérdekesebb
vidéke. S ha bár ez a vidék mindféle szépséggel és jóval el van látva,
mégis, oly kevesen keresik fel turistáink közül, oly kevesen
gyönyörködnek szépségeiben, és kincseit oly kevesen aknázzák ki. Varga Lajos: A Radnai havasokban (1911)
Varga Lajos száz éves szavai mai is időszerűek, de valljuk be: annyira
nem bánjuk, hogy a Keleti-Kárpátoknak még mindig viszonylag feltáratlan,
háborítatlan tagja a Radnai havasok. Alpesi régiójában nincsenek
turistaházak, feltáró utak, így az alpesi világnak, az élővilágának, és
tájképének nem kell elszenvednie a tömegturizmus káros hatásait. Vad
rengetegei szinte minden jellemző kárpáti állatfajnak otthont nyújtanak,
nem is beszélve a botanikai ritkaságokról, a sokszínű havasi
virágokról, amelyek nyár elején pompás színekbe öltöztetik hátait. De
akinek ennyi sem elég, az találkozhat itt glaciális eredetű
tengerszemekkel, bejárhatja jégkorszaki gleccserek vájta völgyeit, és
végigbarangolhatja 2000 métert meghaladó sziklás gerinceit.
A Hazajáró csapata Óradnáról indította túráját a Bánya-patak völgyéből
észak fele hatolt be a hegységbe, Reményik Sándor kedvenc helye,
Radnabórberek érintésével, a piros háromszög jelzésen emelkedett fel a
Curatel gerincére, amely mentén észak irányba kapaszkodott felfelé. A
Lála-nyereg alatt sátorozott, másnap pedig a Tó-nyergen keresztül
mászott fel az Ünőkő csúcsára. Innen észak-nyugat felé indult a piros
jelzésű főgerincen az Ember-tető érintésével mászta meg a Gargaló ormát,
ahonnan az ezeréves határt követve ereszkedett le az Asztal-rétre.
A Hazajáró stábja Reményik Sándor soraival búcsúzott:
Jövök, – ki tudja már mióta
S megyek, – ki tudja meddig még.
A célom – Isten tudja csak –
Talán a semmi – tán az ég.
Jövök, nem tudom már mióta.
Egy ismeretlen túlvilág már
Fagyasztó áramot lehel.
Megyek, – ki tudja meddig még.
Ez tán a mennybemenetel.
Duna Tv
turizmus 2014.05.25. | 16:54 Túraajánló – Hazajáró – Radnai havasok 2. – Az Ünőkőn
Kommentáld!